ingyenebéd

Friss topikok

Címkék

adó (13) államadósság (3) állami (3) ár (16) bank (2) befektetés (5) befektetők (1) bér (1) biztosítás (1) budapest (4) bukás (1) csőd (1) dömping (1) egészség (5) energia (10) eu (4) euró (3) externália (2) fejlesztés (4) felsőoktatás (2) finanszírozás (12) fogyasztás (2) forint (5) fúzió (2) galopp (1) gazdaságpolitika (13) gazdaságtörténet (1) igazságszolgáltatás (1) infláció (1) infrastruktúra (2) ingyenebéd (3) internet (1) intézmények (3) járadékvadászat (5) jólét (2) karácsony (1) kereskedelem (5) kocsma (1) költségvetés (3) könyv (2) környezetszennyezés (2) környezetvédelem (2) korrupció (1) korrupicó (2) kovács ádám (2) közbeszerzés (1) közgazdaságtan (2) közlekedés (7) közpénzügyek (26) köztársaság (1) külgazdaság (3) liberalizáció (3) makroökonómia (3) média (1) mellékvonalak (1) migráció (1) mikroökonómia (2) mol (2) monetáris (7) monopólium (6) munka (3) munkanélküliség (1) művészet (5) nyilvánosság (2) oktatás (11) pénz (1) pénzügy (3) rádió (2) rendezvény (2) részvény (3) segély (1) sport (3) statisztika (1) szabadlovasok (1) szabályozás (16) szegénység (1) szegéynség (1) szellemi (2) szerkezetváltás (1) szolidaritás (4) támogatás (10) tandíj (1) társadalombiztosítás (2) termelés (1) tilos (3) tóth istván jános (1) tudomány (2) tulajdon (3) usa (2) választás (3) vállalatok (3) válság (8) vasút (5) vérpumpa (3) verseny (2) versenyképesség (4) Címkefelhő

Networked Blogs

Facebook követők

2003.03.22. 21:47 süssmájer

Az Európa-terv és a Matáv

Veress Gábor

A miniszterelnök által bejelentett Európa-terv része az Internet díjának 25%-os csökkentése. Azóta komoly vita bontakozott ki arról, hogy ez hogyan érinti a Matáv tulajdonában lévő Axelerón kívüli internetszolgáltatókat, és hogy valóban árcsökkentés történt-e. Érdemes azonban elgondolkodni arról, hogy mennyiben tekinthető ez a dolog a kormány eredményének, és helyes-e egy ilyen terv részeként szerepeltetni.

Az Matáv tulajdonában lévő Axelero nagy erőt képvisel a piacon, és a többi szolgáltató is kénytelen a Matávval együttműködni, mert az ő hálózatát használják. Ezért az Internet árát alapvetően a Matáv határozza meg. Tavaly nyáron nagy áremelésre került sor. A nyár után kialakult igen magas árakon csupán a betárcsázós Internetezők 10%-a fizetett elő Internetes csomagra. Ez az alacsony arány azt jelzi, hogy az emberek nagyon magasnak találják az árat. Ha az Internetes csomagok ára jelentősen (mondjuk 25%-al) csökkenne, akkor várhatóan sok olyan ember fizetne elő, aki eddig nem tette. Ha elég sokan döntenek az előfizetés mellett, akkor a piacvezető bevétele emelkedne, mert az árcsökkentés hatására kieső bevételeket bőven fedeznék az új előfizetők. Jelen helyzetben ehhez arra lenne szükség, hogy az Internet-felhasználóknak legalább további 3,3%-a fizessen elő 25%-os árcsökkentés hatására. Valószínűleg ennél sokkal többen lennének hajlandók erre. Mindez azt jelenti, hogy az ár olyan magas volt, hogy az ár csökkentésével a szolgáltató növelheti bevételét.

A Matáv fontos célja – a legtöbb magánvállalathoz hasonlóan – az, hogy profitja maximális legyen. Mivel a többlet Internet-forgalom nem túl sok költséggel jár, ezért arra számíthatunk, hogy a Matáv teljesen önszántából is csökkentené az Internet díját. A vállalatok és minden kereskedő természetes magatartása, hogy kipróbálnak különböző árakat, megtudják, hogy hányan vesznek a termékükből, és ezután azt az árszintet állítják be, ahol a legnagyobb a hasznuk. A Matáv is kipróbált egy árszintet, kiderült, hogy kevesen vásárolnak a termékből ezen az áron, és ezután csökkentette az árat.

Vagyis az árcsökkentés oka nem a verseny erősödése: erős versenyben egy vállalat csak kissé tudja változtatni az árait, ha többet kér, mint a többiek, alig tud valamit eladni, mert a fogyasztók átmennek az egyik versenytárshoz. Az erős verseny körülményei között az árak közel vannak a költségekhez: senki nem tudja jelentősen csökkenteni az árait anélkül, hogy veszteségessé válna. Az Internet-piacon látható ármozgás csupán olyan piacon képzelhető el, ahol egy vállalat maga dönt az egész piacon érvényes árról. Az árcsökkentés oka az, hogy az emberek egy bizonyos ár felett egyszerűen nem hajlandók megvenni a terméket, attól függetlenül, hogy azt kik és hányan kínálják.

Másrészt nincs arról szó, hogy valaki meggyőzte a Matávot arról, hogy milyen jó lenne az országnak és a fogyasztóknak, ha csökkentené az árat. A Matáv vezetése ügyes, el tudja adni az árcsökkentést. Rájöttek, hogy sokkal jobb, ha ezt egy ilyen politikai terv részévé teszik, mert az emberek esetleg azt hiszik, hogy itt nem a profitmaximalizálás volt a fő cél. A kormánnyal kezdett tárgyalások másik oka az lehetett, hogy a Matáv valahogy további versenyelőnyre tegyen szert, azzal, hogy a kormánnyal közösen jelentik be az árcsökkentést, és így a többiek csak lassan tudják követni őket.

A kormány azt gondolta, hogy milyen jó ötlet az Internet árának csökkentését a kormány eredményükként eladni, bár a Matáv magától döntött így. Kapóra jött egy olyan helyzetben amikor túl sok pénz már nem volt az Európa-tervre. Milyen jó, hogy – akkor még úgy tűnt – ingyen ilyen hasznos dolog történik. Azóta persze kiderült, hogy pár milliárdot csak ki kell fizetni.

Le kell szögezni azt, hogy a Matáv egy magántulajdonban lévő vállalat, mely az Internet szolgáltatás árát szabadon állapítja meg. Éppen ezért az Internet ára ennek a vállalatnak a döntésétől függ, nem pedig a kormányétól. Az Internet árának csökkentése nem a kormány érdeme: az Axelero és a Matáv döntött így, még akkor is, ha előtte tárgyaltak a kormánytól. Egy vállalat árcsökkentését nem illik a kormány eredményeként beállítani, főleg nem egy nagyszabású tervbe belefoglalni. Másrészt nem helyes, ha az állam így reklámozza egy magánvállalat piaci döntését, és közvetve a vállalatot.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://ingyenebed.blog.hu/api/trackback/id/tr36986259

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.