ingyenebéd

Friss topikok

Címkék

adó (13) államadósság (3) állami (3) ár (16) bank (2) befektetés (5) befektetők (1) bér (1) biztosítás (1) budapest (4) bukás (1) csőd (1) dömping (1) egészség (5) energia (10) eu (4) euró (3) externália (2) fejlesztés (4) felsőoktatás (2) finanszírozás (12) fogyasztás (2) forint (5) fúzió (2) galopp (1) gazdaságpolitika (13) gazdaságtörténet (1) igazságszolgáltatás (1) infláció (1) infrastruktúra (2) ingyenebéd (3) internet (1) intézmények (3) járadékvadászat (5) jólét (2) karácsony (1) kereskedelem (5) kocsma (1) költségvetés (3) könyv (2) környezetszennyezés (2) környezetvédelem (2) korrupció (1) korrupicó (2) kovács ádám (2) közbeszerzés (1) közgazdaságtan (2) közlekedés (7) közpénzügyek (26) köztársaság (1) külgazdaság (3) liberalizáció (3) makroökonómia (3) média (1) mellékvonalak (1) migráció (1) mikroökonómia (2) mol (2) monetáris (7) monopólium (6) munka (3) munkanélküliség (1) művészet (5) nyilvánosság (2) oktatás (11) pénz (1) pénzügy (3) rádió (2) rendezvény (2) részvény (3) segély (1) sport (3) statisztika (1) szabadlovasok (1) szabályozás (16) szegénység (1) szegéynség (1) szellemi (2) szerkezetváltás (1) szolidaritás (4) támogatás (10) tandíj (1) társadalombiztosítás (2) termelés (1) tilos (3) tóth istván jános (1) tudomány (2) tulajdon (3) usa (2) választás (3) vállalatok (3) válság (8) vasút (5) vérpumpa (3) verseny (2) versenyképesség (4) Címkefelhő

Networked Blogs

Facebook követők

2003.12.11. 22:21 süssmájer

Rektorváltás a Fővám téren: merre tovább Közgáz?

Ilyés Márton - Pálinkás Ervin - Szepesi Balázs

Jelen cikk szerzői deklarálják kiváló emberi és szakmai kapcsolataikat Chikán Attilával. A cikk megszületését azonban nem rektori újraválasztásának elmaradása, hanem annak az Egyetemnek a jövője miatti aggodalmunk szülte, ahol diplománkat szereztük.

Előzmények

1999-ben rektorválasztás a Közgázon. A hallgatói fórumon alig lézeng néhány tucat ember, két jelölt van Palánkai Tibor és Mészáros Tamás (Palánkai Tibor megbízott rektor volt 1997 óta, Andorka Rudolf halála után). Mindketten biztosítják a hallgatóságot arról, hogy amennyiben ők kerülnek megválasztásra, akkor a másikat nevezik ki rektorhelyettesnek. Palánkai Tibort rektorrá választják, Mészáros Tamást rektorhelyettesnek.

1998-ban a választások után kiderül, hogy Chikán Attila a Vállalatgazdaságtan Tanszék vezetője gazdasági miniszter lesz, bár rövid idő után 1999-ben leváltják, ekkor tesz szert szélesebb nyilvánosság előtti, országos ismertségre.

A kormányzat felsőoktatási integrációs politikája következtében a Közgáz nyomás alá kerül; mivel nem oktat megfelelő számú, különálló tudományágat, integrálódnia kell más egyetembe. Több elképzelés született, 1996-97-ben a legtámogatottabbnak a Műszaki Egyetemmel történő integráció tűnt. Az Egyetemi Tanács végső szavazása előtt azonban néhány diákszervezet a tanácstagokhoz eljuttatott egy levelet. Ebben azt a kérdést járták körül, hogy mennyiben lesz jobb a magyar gazdasági felsőoktatás helyzete attól, hogy a Közgáz integrálódik a Műszaki Egyetembe és annak egy karává válik. Az ősi Közgáz-Műszaki rivalizálás nyilván megszűnt volna, hiszen a két egymásra semmiben sem hasonlító, egymást nem kedvelő intézmény eggyé alakult volna. Az előbb említettek miatt a Közgáz érdekképviselete névlegessé válhatott volna. A fentebbi kérdésre az egyetemi tanácstagok döntő többsége nemmel voksolt. A Közgáznak a Műszakiba vagy az ELTE-be történő beolvasztása továbbra is releváns lehetőségként maradt fent. Az ez irányú nyomás csak erősödött az Orbán-kormány idején és különösen, mikor 2000-ben a Közgáz gyakorlatilag csődbe került. Mészáros Tamás rektorhelyettes és Palánkai Tibor rektor a végsőkig kitartó támogatói voltak az integráció e formájának.

A csőd

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem épületproblémái régi keletűek. A Közgázhoz tartozott még a Fővám téri főépületén kívül a Kinizsi utcában a régi Lónyay Gimnázium épülete oktatótermekkel, tanszékekkel, két tornateremmel és az egyetemi könyvtárral, a Veres Pálné utcai épület tanszékekkel, oktatótermekkel és a Horánszky utcai épület az egész nyelvi központtal, oktatótermekkel és egy kisebb kollégiummal.

Ezek közül még a Horn-kormány idején keletkezett megállapodások értelmében a főépületen kívüli két legjelentősebb épületet (Kinizsi, Horánszky) 2000-re ki kellett ürítenie az Egyetemnek, hiszen azok az egyházi kárpótlás értelmében visszakerültek korábbi tulajdonosaikhoz. Az állam azonban a törvénynek megfelelően kincstári számlán elkülönített egy összeget, amelyből kártalanítani óhajtotta a Közgázt. A nem kamatozó kincstári számlára került összeg eleve jelentősen alulbecsülte az épületek kiváltási értékét, ráadásul az infláció miatt az egyetem pénze napról napra kevesebbet ér az akkoriban még igen jelentős infláció miatt. Vagyis mire az egyetemnek ki kellett költöznie a pénzügyi lehetőségei már drámaian beszűkültek az épületek kiváltására.

2000 tavaszán Valentinyi Ákos publikált egy cikket, amelyben a Közgáz Közgazdaságtudományi karának oktatói-professzori gárdája illetve a magyar közgazdász társadalom publikációs teljesítményét vette vizsgálat alá és megállapította, hogy a magyar közgazdászok neves folyóiratokban történő idegen nyelvű publikációs teljesítménye elég gyenge, hivatkozottságuk pedig alacsony. Ugyanez a vizsgálat a közgázos oktatók (professzorok, tanszékvezetők) esetében pedig egyenesen siralmas volt, ráadásul szembetűnő volt az önhivatkozások magas aránya is.

2000-re a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem csőd közeli helyzetbe kerül, nemcsak anyagilag, de fizikailag, szakmailag és morálisan is az ellehetetlenülés szélén áll. Oktatók és diákok hada pártol át a Műszakihoz, a felsőoktatási törvény folyományaként a Közgáz egyetemi léte is veszélybe kerül. Az Egyetem vezetése, Mészáros Tamás rektorhelyettessel együtt megbukott. A rektor lemond.

Új seprű meddig seper?

Chikán Attila 2000-ben lett a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora. Az Egyetem az anyagi csőd szélén állt, épületeinek száma jelentősen csökkent, oktatók és diákok hada pártolt át a Műszakihoz, a felsőoktatási törvény folyamodványaként egyetemi léte is veszélybe került.

A nemrégiben (2003. december 1-jén) lezajlott rektorválasztás idejére az Egyetem stabil gazdasági helyzettel, egy jelentős ingatlanfejlesztéshez szükséges telek tulajdonosaként, megújuló és erősödő szakmai profillal és presztízzsel, az integrációs kényszerből való beolvadást elkerülve, az európai élmezőnybe való felzárkózást célul kitűzve nézett a jövő elé.

Legendák keringenek arról, hogy az elmúlt három évben milyen szigorú és könyörtelen volt az egyetem gazdasági helyzetét stabilizáló politika. A Közgáz szakmai fejlesztése érdekében Chikán bátran vállalta kötelező tantárgyak, tanszékek, szakirányok megszüntetését, az Egyetemen kívülről érkező oktatók vezető pozícióba helyezését.

A Közgáz langyos állóvize felkavarodott. Sikerült neves oktatók, kutatók Közgázra csábítása, számukra megfelelő anyagi feltétek biztosítása, a tantárgystruktúra átalakítása a szakmai tantárgyak súlyának növelése. Mindez valóban a központi akarat erősödését és a tanszéki, kari döntések fontosságának legalábbis relatív fontosságának csökkenését eredményezte, ami a nagyra törő reformok gyors megvalósítása miatt sok sérelmet okozhatott.

Chikán rektori megbízása 2003 őszén lejárt. A választáson 25:9 arányban nem ő, hanem Mészáros Tamás lett a győztes, négy évre az Egyetem rektora.

Miért?

Mészáros Tamás, a most megválasztott rektor a decentralizálást tartja legfontosabbnak, a status quo megtartását, visszaállítását hangsúlyozza. Ez a program elsöprő 25-9-es többséggel győzött Chikán Attila vízió-vezérelte koncepciójával szemben.

Mi lehet ennek az oka? A továbbiakban öt sokak által emlegetett lehetséges okot vizsgálunk meg.

Személyes okok

Egyes pletykák szerint a miniszteri bársonyszékből ejtőernyővel érkezett Chikán Attilát távolította el az egyetem. Ez a magyarázat a lehető legtávolabb áll a valóságtól, ugyanis a most távozó rektor egyetemi tanulmányai befejezése óta a Közgázon dolgozik oktatóként, szakkollégium igazgatóként, tanszékvezetőként, minden reform kulcsfigurájaként. Öreg motoros, mondhatnánk. Aki most (nem) szereti, az 2000-ben is (sem) szerette.

Nagypolitika

Vannak, akik szerint a kormányváltás állhat a háttérben. Mészáros most is, az előző szocialista kormány alatt is az ÁPV Rt. egyik vezetője volt, Chikán a Fidesz bölcsőjéül is szolgáló szakkollégiumi mozgalom vezéregyénisége, Orbán Viktor volt minisztere. Jól hangzik, azonban erre utaló jelek csak kis mértékben voltak jelen a rektor választás kampányában. A volt, és a leendő rektor eddigi tevékenysége abban hasonló, hogy egyikőjük sem politikai elkötelezettsége alapján határozta meg tevékenységét, céljait. Chikán Attila tipikus „ároklakó”, sohasem tagadta, hogy az ország jövője szempontjából a gazdaságpolitikát tartja kulcsfontosságúnak, és ott a versenyképesség, a stabilitás és a stratégiai gondolkozás napi politikától független szempontjai a mérvadóak.

Akkor mi lehet a valós ok?

Túl kemény eszközök

Az előbbiekben bemutatott – mára már első sikereit felmutató – politika komoly elégedetlenséget váltott ki, egyre többen sírták vissza a régi simulékony vezetést, a tanszéki kari „autonómia” aranyéveit. A Közgázon és a továbbra is nagy befolyású hallgatói érdekképviseletben ez nyilván megosztottságot okozott, ami a rektorválasztáson a Közgáz nem egységes szavazását eredményezte.

Az integrációs partnerek bizalmatlansága

A chikáni egyetemvezetés keménysége azonban nem ad elég magyarázatot. A pletykák szerint a volt rektor az egykori Közgázon belül nem volt kisebbségben, a Corvinus Egyetem nevű konglomerátum két másik tagja a Kertészeti Egyetem és az Államigazgatási Főiskola egységes fellépésének köszönhetően választották Mészáros Tamást rektorrá. Mi vehette rá a Chikán ideje alatt a Közgázzal integrálódó intézmény szenátorait, hogy a velük szövetséget kötő rektor ellen szavazzanak? Egyesek szerint megrettentek, hogy a Közgázon megfigyelhető határozott vezetést az ő intézményeikre is kiterjesztik. Mások szerint a Közgázzal szembeni – a szövetkezés szükségszerűségének felismerése mellett is fennmaradó – ellenséges érzelmek vezettek az önállóságuk elvesztését megszemélyesítő Közgázos rektor leszavazására. Van, aki azt mondja, attól tartottak a Kertészetin és az Államigazgatásin, hogy hiteltelen bármilyen a belügyeikbe való beleszólást kizáró ígéret, amennyiben a Közgáz erős és egységes, így jobb nekik a Fővám teret a korábban mindig is jellemző független, egymással torzsalkodó tanszékek, karok kusza halmazaként látni. Nem tudni, hogy miért, de az integrációs partnerek nem bíztak a korábbi vezetésben.

Az integrációs partnerek hatását erősíti, hogy a Közgáz dominanciájától való félelmet ellensúlyozandó Chikán Attila a minden kar egyenlő elvet követte. Ennek hatásaként a mind a hallgatószámot, mind az oktatók számát tekintve kisebbségben lévő két partnerintézmények az Egyetemi Tanácsban többségbe került (hallgatószámban 1/4 – 1/3-os aránya van a nem közgázos hallgatóknak, de míg ők 4 karon – 3 kertészetis kar és az Államigazgatási Kar – addig a közgázosok 3 karon oszlanak meg).

Ez a helyzet paradox módon újra felveti a Műszakival való integrációnál leírt problémát.

Az egyetemi részérdekek és a közös érdek ütközése

Egy határozott és koncepciózus központi vezetés képes lehet arra, hogy a Corvinus Egyetemből – és azon belül is a Közgázból – egy színvonalas, nemzetközileg is elismert felsőoktatási intézményt faragjon. Azonban senki sem szereti, ha őt faragják. A nyugalom, a túlzott verseny hiánya, a túlontúl kritikus szakmai légkör kialakulásának megakadályozása, az anyagi és szakmai önállóság, a veszélyes átalakítások elodázása – melyik egyetemi részleg meghatározó szereplője álmodna másról. Ebben az esetben az olyan vezetők, mint Chikán Attila bukásra vannak ítélve. Jó lenne, ha tévednénk.

Hogyan tovább?

Mészáros Tamás helyesen érzékelte, hogy a Corvinus Egyetem többsége nyugalmat és békét akar. A választások kimeneteléből okulva láthatja, hogy átfogó változtatásokba belefogni nem szabad. Akkor most mi lesz?

Szerves fejlődés

A legpozitívabb változat szerint az elmúlt évek változásai visszafordíthatatlan folyamatokat indítottak el. A Kis Varian, a Mankiw vagy a Krugman-Obsfeld tankönyvek megjelenésével, a piacelemző szakirány beindulásával szimbolizálható színvonal-növekedés az újonnan létrejött tudományos műhelyek és az általuk oktatott diákok igényei továbbviszik a Közgázt. Az új rektor csak konszolidálja, elfogadhatóbbá teszi, de – akár önérdekénél fogva – nem hátráltatja azt, amit Chikán Attila elindított.

Stop and Go

Lehetséges, hogy az egyetemen belüli közhangulat leállítja a Közgáz nélkülözhetetlen átalakulását – de csak ideiglenesen. A munkaerőpiaci nyomás, az egyre erősödő versenytársak ráébresztik az egyetem óvatos szereplőit, hogy a kényelem és a megmaradás nem járhat együtt.

Pangás

Amennyiben az előbb említett erők nem jelennek meg elég intenzíven, a Közgáz a régi szép idők dicsőségén merengve, az esetenként azért mutatkozó sikerektől boldogan megmarad olyannak, amilyen volt. Erejéből még futja annyira, hogy a konkurencia megerősödését megakadályozza, az integrációs partnereivel együtt a magyar felsőoktatásban nem olyan ritka átláthatatlan, lomha és egyre elavultabb intézménnyé válik.

Ellehetetlenülés

Elképzelhető, hogy a Mészáros Tamást a rektori székbe emelő erők nem elégszenek meg azzal, hogy Chikán Attilát elűzték. Elindulhat a leszámolás, a korábbi eredmények káros daganattá nyilvánítása és eltávolítása, az intézményen belüli leszámolási kísérletek permanens belső harccá válhatnak. Az egyetemet az akadémiai ökölharcban tapasztalatlan, a felsőoktatási piacon tudásuk alapján keresett (azaz színvonalas) oktatók, kutatók az első adandó pillanatban otthagyják, és a Közgáz néhány éven belül a magyar második ligában találja magát, ami a budapesti diákélet kecsegtető izgalmaival tudja csak felvenni a versenyt a vidéki főiskolákkal.

Miközben a konkurencia egyre inkább nemzetközivé válik, és itt nem csak az alapképzésre (undergraduate) kell feltétlenül gondolni, hanem mondjuk a Phd. képzésre és a vezetőképzésre, illetve az oktatókért folyó versenyre.

A Közgáz jövője nem csak a jelenlegi és a diplomájuk értékét féltő régi diákok számára fontos. Ez az intézmény a magyar gazdasági felsőoktatás zászlóshajója. Egy rossz Közgáz kapcsolatain, a felsőoktatási rendszer konzervativizmusa révén hosszú ideig a magyar tananyag fejlesztés bázisa, a magyar államigazgatás és versenyszféra meghatározó szakemberképző helye marad. Az elmúlt években pozitív folyamatok indultak el a Fővám téren. Ezek visszafordulása, megrekedése vagy folytatódása hatással van a gazdaság egészének működésére is. Ezért kérünk mindenkit: ne csak a piac míves csarnokára figyeljen, hanem a mellette álló épületre is.

1 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://ingyenebed.blog.hu/api/trackback/id/tr17986338

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2011.02.22. 10:38:25

A közgáz szinvonala állítólag baromire megzuhant az elmúlt 10 évben