ingyenebéd

Friss topikok

Címkék

adó (13) államadósság (3) állami (3) ár (16) bank (2) befektetés (5) befektetők (1) bér (1) biztosítás (1) budapest (4) bukás (1) csőd (1) dömping (1) egészség (5) energia (10) eu (4) euró (3) externália (2) fejlesztés (4) felsőoktatás (2) finanszírozás (12) fogyasztás (2) forint (5) fúzió (2) galopp (1) gazdaságpolitika (13) gazdaságtörténet (1) igazságszolgáltatás (1) infláció (1) infrastruktúra (2) ingyenebéd (3) internet (1) intézmények (3) járadékvadászat (5) jólét (2) karácsony (1) kereskedelem (5) kocsma (1) költségvetés (3) könyv (2) környezetszennyezés (2) környezetvédelem (2) korrupció (1) korrupicó (2) kovács ádám (2) közbeszerzés (1) közgazdaságtan (2) közlekedés (7) közpénzügyek (26) köztársaság (1) külgazdaság (3) liberalizáció (3) makroökonómia (3) média (1) mellékvonalak (1) migráció (1) mikroökonómia (2) mol (2) monetáris (7) monopólium (6) munka (3) munkanélküliség (1) művészet (5) nyilvánosság (2) oktatás (11) pénz (1) pénzügy (3) rádió (2) rendezvény (2) részvény (3) segély (1) sport (3) statisztika (1) szabadlovasok (1) szabályozás (16) szegénység (1) szegéynség (1) szellemi (2) szerkezetváltás (1) szolidaritás (4) támogatás (10) tandíj (1) társadalombiztosítás (2) termelés (1) tilos (3) tóth istván jános (1) tudomány (2) tulajdon (3) usa (2) választás (3) vállalatok (3) válság (8) vasút (5) vérpumpa (3) verseny (2) versenyképesség (4) Címkefelhő

Networked Blogs

Facebook követők

2004.03.16. 22:36 süssmájer

A gyógyszergyártók kalandjai

Muraközy Balázs

A gyógyszerkassza ismét elszaladt. A gyógyszerkiadások 18 hónap alatt 64%-al nőttek: ilyen módon évi 116 milliárdot kell erre a célra költeni (NOL). Ez a probléma már tavaly is felmerült, amikor a kormány un. ideiglenes gyógyszertámogatási rendszert vezetett be, amelyet korábban már méltattam. Az idén azonban még ennél is radikálisabban kell megoldani a helyzetet: a gyógyszergyárak vagy befizetik az általuk megkapott támogatás 15%-át az államnak, vagy úgy megszabályozzák a gyógyszerek árát, hogy attól koldulnak.

Ezek a hatékonysági érvek. Hasonló súlyú azonban az az érv, hogy az államnak nincs joga felrúgni az általa kötött megállapodásokat, és mindenféle jogosítványaival fenyegetőzni; ez jogállamban elfogadhatatlan.

Valóban népszerűen hangzik, hogy a szemét gyógyszergyártókat jól meg kell büntetni, mert hülyére keresik magukat mások nyomorúságán és megvesztegetik az orvosokat. Ezek a vállalatok piacgazdaságban működnek: piacgazdaságban a vállalatok feladata, hogy tulajdonosaik vagyonát maximalizálják. Éppen ezért – el nem ítélhető módon – megpróbálnak minél több terméket minél magasabb áron eladni. A társadalom jólétét ők ilyen módon, közvetve maximalizálják.

Az állam azonban azzal, hogy a gyógyszereket támogatja, valamint az orvosokat csak mérsékelten (eufemizmus) ösztönzi a minél kevesebb gyógyszer felírására megteremti ezt a rendkívül magas keresletet. Talán nem a gyógyszergyárakat kell rugdosni: az államnak a saját maga által generált keresletet kellene visszafognia. Erre több lehetőség van: egyrészt a háziorvosok anyagi ösztönzését úgy kellene kialakítani, hogy a bizonyos mennyiség feletti támogatott gyógyszerek árának egy részét ők fizessék ki. Ettől radikálisan csökkenne a kereslet. Persze ezt jó lenne egy átfogó reform részeként megtenni, amely már másfél évtizede folyamatosan elszabotálódik. A döntések állandóan ad hoc jellegűek: tavaly bevezették az ideiglenes gyógyszertámogatási rendszert, azóta nem történt semmi, majd most egy hasonlóan nem túl elegáns megoldással próbálják ezt az évet is kihúzni reform nélkül. A mesterségesen magas kereslet csökkentésének persze van egy még radikálisabb módja: csökkenteni kell a gyógyszertámogatást, amit persze nem vállalnak fel politikusaink.

Figyeljük meg az ösztönzők finom szerkezetének átgondoltságát! Mindenki fizesse be az általa kapott támogatás 15%-át. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az az ár, amit a gyógyszergyár kap kb. 10%-al csökken. Kevesebbet fognak eladni a gyógyszergyárak? A gyógyszereknél alacsony a határköltség – és konstansnak tekinthető, főleg egy ilyen kis piacon. A meghatározó költségelem a gyógyszer kifejlesztése. Ha már egyszer kifejlesztették, akkor elég olcsón elő lehet állítani őket. Ezért az ár 10%-os csökkenése nem fogja csökkenteni a kínálatot az olyan gyógyszerekből, amelyeken elég magas a haszonkulcs. Azokat a gyógyszereket, amelyeken nem elég magas a haszonkulcs viszont egyáltalán nem éri meg piacra dobni: vagyis az intézkedés hatására ezeknek a gyógyszerek piacain tovább fog nőni a hiány.

Összességében tehát az intézkedés pótcselekvés, amely az elmaradt egészségügyi reformot próbálja helyettesíteni. A problémát azonban nem oldja meg. Az állam viszont ismét megmutatja, hogy nem tartja be a megállapodásokat, sőt mindenféle jogosítványit felhasználja, ha úgy kívánja érdeke.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://ingyenebed.blog.hu/api/trackback/id/tr87986373

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.