ingyenebéd

Friss topikok

Címkék

adó (13) államadósság (3) állami (3) ár (16) bank (2) befektetés (5) befektetők (1) bér (1) biztosítás (1) budapest (4) bukás (1) csőd (1) dömping (1) egészség (5) energia (10) eu (4) euró (3) externália (2) fejlesztés (4) felsőoktatás (2) finanszírozás (12) fogyasztás (2) forint (5) fúzió (2) galopp (1) gazdaságpolitika (13) gazdaságtörténet (1) igazságszolgáltatás (1) infláció (1) infrastruktúra (2) ingyenebéd (3) internet (1) intézmények (3) járadékvadászat (5) jólét (2) karácsony (1) kereskedelem (5) kocsma (1) költségvetés (3) könyv (2) környezetszennyezés (2) környezetvédelem (2) korrupció (1) korrupicó (2) kovács ádám (2) közbeszerzés (1) közgazdaságtan (2) közlekedés (7) közpénzügyek (26) köztársaság (1) külgazdaság (3) liberalizáció (3) makroökonómia (3) média (1) mellékvonalak (1) migráció (1) mikroökonómia (2) mol (2) monetáris (7) monopólium (6) munka (3) munkanélküliség (1) művészet (5) nyilvánosság (2) oktatás (11) pénz (1) pénzügy (3) rádió (2) rendezvény (2) részvény (3) segély (1) sport (3) statisztika (1) szabadlovasok (1) szabályozás (16) szegénység (1) szegéynség (1) szellemi (2) szerkezetváltás (1) szolidaritás (4) támogatás (10) tandíj (1) társadalombiztosítás (2) termelés (1) tilos (3) tóth istván jános (1) tudomány (2) tulajdon (3) usa (2) választás (3) vállalatok (3) válság (8) vasút (5) vérpumpa (3) verseny (2) versenyképesség (4) Címkefelhő

Networked Blogs

Facebook követők

2007.01.12. 12:14 süssmájer

Párhuzamos forintok találkozása

Muraközy Balázs

Kormányunk (minimum) fél éve vizsgálja távolsági személyszállításunk mérsékelt hatékonyságáért felelős tényezőket. Úgy tűnik, egyetlen olyan problémát találtak, amely kiemelkedik mind közül: a párhuzamosok problémáját. E szerint sok olyan helyre egyszerre vonat és busz is jár, ahova elég lenne csak az egyik. Ennek megoldására két lépést javasolt a Gazdasági Minisztérium. Egyrészt be fognak zárni bizonytalan számú mellékvonalat. A másik lépés az úgynevezett tarifareform. Ebben az írásban annak az intellektuális küzdelemnek néhány lépését mutatom be, amelynek során megpróbáltam megérteni, miért jelent ez utóbbi megoldást meg a párhuzamosok problémájára. A türelmetlenebb olvasók kedvéért azért elárulom, hogy ez az intellektuális erőfeszítés sajnos nem vezetett eredményre.

Miből adódik a párhuzamosok problémája? Sejthető, hogy a MÁV esetében – évi 120 milliárdos államilag finanszírozott veszteség mellett – egy mellékvonal fenntartását nem éppen annak nyeresége határozza meg. Említsük meg azért azt is, hogy a MÁV számviteli rendszere nem képes ilyen részletkérdések kezelésére. Milyen logika szerint működik egy ilyen vállalat? Pont úgy, mint egy nagyvállalat a szocialista rendszerben. Jó közelítéssel „birodalmát” próbálja minél nagyobbra növelni; annyi mellékvonalat tart fenn, amennyit csak tulajdonosa enged neki.

A Volánoknál kicsit más a helyzet. Ezeknél a vállalatoknál már feltehetjük, hogy a nyereségnek is szerepe van gazdasági döntéseik meghozatalakor. Képzeljük el azt a buszt, amelyik nagy fáradtsággal összegyűjti az utasokat a kis falvakból. Jó sok kilométert tett meg, kevés utassal a fedélzetén; eddig nem valami sok nyereséget termelt. Ekkor viszont utasokkal tömötten bekanyarodik a vasútvonalhoz, amely a megyeszékhelyre vezet. Mit tenne Ön ilyenkor? Kitenné az utasokat, hogy a vonat elrepítse őket a munkahelyükre? Vagy legszívesebben be se kanyarodna a vasútállomásra, hanem a tömött buszt a megyeszékhelyre irányítaná? Esetleg még arra is vigyázna, hogy lehetőleg pontosan akkor érjen a vasúthoz, amikor éppen elment a vonat? Nos, ez a párhuzamosok problémája.

Mi a megoldás? A minisztérium javaslatának egyik fele az, hogy egységesüljenek a MÁV és Volán tarifák jövő tavasszal (most a MÁV olcsóbb). Segít ez a felvetett problémán? Nem! Az intézkedés hatása az, hogy a vonatjegy ára megnő a buszjegyéhez képest. Ezért néhány ember ezután nem vonattal fog utazni, hanem busszal. Hogyan hat ez a vasútvonalak számára? Nyilván sehogy. A Volánok pedig esetleg több buszt fognak indítani a több utas kiszolgálására, vagyis a probléma súlyosbodik!

A minisztérium javaslatának van egy másik, talán meglepőbb fele is. Eszerint a párhuzamos útvonalakon a Volánok mostantól nem kapnak állami támogatást a 100 kilométernél hosszabb utakra, a MÁV pedig a 100 kilométernél rövidebbekre. Mindenféle mélyebb elemzés előtt csupán gondoljuk végig, hogy mennyire bonyolult kijátszani ezt a szabályt! Én mintegy négy munkamásodperc befektetésével a következő megoldást dolgoztam ki. A Budapest-Eger buszjárat mostantól Budapest-Hatvan néven indul a fővárosból, Hatvanban az összes utas leszáll, a sofőr kicseréli a busz elején lévő táblát „Hatvan-Eger”-re, majd az utasok visszaszállnak, és vesznek egy újabb jegyet a fennmaradó, 100 kilométernél szintén rövidebb szakaszra. Nem gondolom, hogy egy ilyen röhejesen egyszerűen kijátszható szabály különösebben hatna a Volánokra. A MÁV pedig, mint korábban említettem, sokkal jobban hasonlít egy szocialista nagyvállalatra, mint egy profitmaximalizáló cégre. Nem valószínű, hogy leépítené a kérdéses kapacitásait, mert néhány utas után nem kap támogatást.

A javaslat mögött meghúzódó elképzelés az, hogy rövid távolságon a busz olcsóbb, hosszabb távolságon pedig a vonat. A támogatás – a minisztérium érvelése szerint – arra ösztönöz, hogy a rövid párhuzamos kapacitásokon a MÁV fejezze be a szolgáltatást, a hosszabbakon pedig a Volánok – vagyis mindenhol az alacsonyabb költségű szolgáltató működjön. Ezzel az érveléssel is van néhány probléma. Aki utazott már autóval (és/vagy megismerkedett már az osztás műveletével), tudja, hogy az egy utasra jutó költség nagysága nem csak attól függ, hogy milyen hosszú utat tesz meg a kocsi, hanem legalább ilyen fontos az is, hogy hányan utaznak a járművön. Ehhez hasonlóan az olyan szakaszokon, ahol sokan utaznak egy nap, a vonat (amire általában több utas fér) gazdaságosabb, ahol pedig kevesen, ott a busz.

Hogy csak egy példát említsek, a Budapest és Vác közötti távolság jelentősen kisebb, mint 100 kilométer, mégsem hiszem, hogy a váciak egyöntetű lelkesedéssel fogadnák, ha jövő héten megszűnne a vasúti közlekedés, és hétfőn a reggel hétkor induló vonat helyett egy mintegy harminc buszból álló flotta sorakozna fel (öt harminckor). A költségek szerkezete alapvetően függ számos változótól, ezek közül a megtett távolság csak az egyik. A minisztériumból meglehetősen nehéz a gazdaságosságot meghatározó összes tényező számbavétele. Ez a probléma kifejezetten olyan, amelyet a piaci mechanizmus jobban tud kezelni, mintha a bürokraták kitalálják, mintegy megtervezik, hogy 100 kilométeres körön belül mindenki utazzon busszal, egyébként meg vonattal. Ehhez hasonló szabályokat az államszocializmus időszakában alkottak a minisztériumok. Sok probléma volt ezekkel, itt csak egyet emelnék ki: szarul működtek.

Szó sincs arról, hogy majd a „piac megoldja”. Elsősorban azért nem oldja meg, mert a MÁV döntéseit alig befolyásolják az árak. Ezért szükség van az állami beavatkozásra. Az állami beavatkozásnak arra kell irányulnia, hogy a személyszállítási piac szereplői minél előbb elkezdjenek reagálni az árakra. Ehhez használható számviteli rendszerekre, elszámoltatható vezetőkre, és versenyre van szükség. Ha ez kialakul, akkor a piac több-kevesebb beavatkozással valószínűleg megoldja. De addig sem célszerű ezekkel a piaci szocializmust idéző módszerekkel próbálkozni. Nem lenne jobb, ha például az állam néhány, általa fölöslegesnek tartott párhuzamos kapacitásért versenyeztetné a szereplőket, és csak az kaphatna állami támogatást az adott szakaszon, aki a legkedvezőbb ajánlatot tette? Vagy az állami támogatást egy olyan társaság kapná meg, aki vállalja, hogy üzemelteti/megrendeli a személyszállítási szolgáltatásokat? Ezek a megoldások a verseny és a hatékonyság irányába vezetnek, és nem a hetvenes évekbe.

Megjelent a Magyar Narancs 2007/1-2. számában.

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés vasút szabályozás ár közpénzügyek


A bejegyzés trackback címe:

https://ingyenebed.blog.hu/api/trackback/id/tr36987123

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.