ingyenebéd

Friss topikok

Címkék

adó (13) államadósság (3) állami (3) ár (16) bank (2) befektetés (5) befektetők (1) bér (1) biztosítás (1) budapest (4) bukás (1) csőd (1) dömping (1) egészség (5) energia (10) eu (4) euró (3) externália (2) fejlesztés (4) felsőoktatás (2) finanszírozás (12) fogyasztás (2) forint (5) fúzió (2) galopp (1) gazdaságpolitika (13) gazdaságtörténet (1) igazságszolgáltatás (1) infláció (1) infrastruktúra (2) ingyenebéd (3) internet (1) intézmények (3) járadékvadászat (5) jólét (2) karácsony (1) kereskedelem (5) kocsma (1) költségvetés (3) könyv (2) környezetszennyezés (2) környezetvédelem (2) korrupció (1) korrupicó (2) kovács ádám (2) közbeszerzés (1) közgazdaságtan (2) közlekedés (7) közpénzügyek (26) köztársaság (1) külgazdaság (3) liberalizáció (3) makroökonómia (3) média (1) mellékvonalak (1) migráció (1) mikroökonómia (2) mol (2) monetáris (7) monopólium (6) munka (3) munkanélküliség (1) művészet (5) nyilvánosság (2) oktatás (11) pénz (1) pénzügy (3) rádió (2) rendezvény (2) részvény (3) segély (1) sport (3) statisztika (1) szabadlovasok (1) szabályozás (16) szegénység (1) szegéynség (1) szellemi (2) szerkezetváltás (1) szolidaritás (4) támogatás (10) tandíj (1) társadalombiztosítás (2) termelés (1) tilos (3) tóth istván jános (1) tudomány (2) tulajdon (3) usa (2) választás (3) vállalatok (3) válság (8) vasút (5) vérpumpa (3) verseny (2) versenyképesség (4) Címkefelhő

Networked Blogs

Facebook követők

2007.08.24. 12:32 süssmájer

A csokimat a kocsimért

Horn Dániel

Előfordult már önnel is, hogy elfelejtett befizetni egy csekket? Roppant kellemetlen. Főleg, ha olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelynél már csekély késedelem miatt is felbontja a szolgáltató a szerződést. Ilyen például a telefon- és az internet-előfizetés vagy kedvencünk, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (becenevén kgfb).

A szolgáltatók nem szeretik, ha az ember késik, pláne nem, ha végképp elfelejti befizetni az esedékes díjat. Ezt némi türelmi idő után a szolgáltatás felfüggesztésével vagy megszüntetésével szokták honorálni. Ha mégis észhez térünk, és – hosszas sorban állást követően – megpróbáljuk rendezni elmaradt számlánkat, a mogorva szolgáltató dupla kamatot nyúl le a be nem fizetett időszakra, és ha lehet, még vár is egy kicsit a szolgáltatás visszakapcsolásával. Kellemetlen. Legközelebb biztos nem felejtjük el befizetni.

A kgfb nemfizetésének különlegessége, hogy nem csupán megszűnik az ember – egyébként kötelező – biztosítási viszonya, és rosszkedvű ügyintézők hadával kell megküzdenie azért, hogy újra fizethessen, hanem még meg is emelik a havi biztosítási részletet. Sőt: minél kevesebb balesetet okoztunk az elmúlt években, annál jobban. Ki érti?

Nemrégiben arra a kellemetlen hírre tértem haza Magyarországra, hogy nyáron használatos kis lakóautónk esedékes kgfb-csekkét nem fizettük be. Felhívtam kedvenc biztosítómat, érdeklődvén, mi is ilyenkor a teendő. Kiderült, hogy be kell fáradnom a legközelebbi ügyfélszolgálatra, s mivel a számlámat 3 hónapig (azaz egy időszakon át) nem fizettem, új szerződést fognak velem kötni. Biztosítóváltáson ne is gondolkodjak, hiszen azt csak év végén lehetett megtenni, úgyhogy legyek szíves gyorsan döntsem el, kell-e nekem a biztosítás vagy sem. Ha kell, vigyek sok pénzt, hogy az elmaradt részletet befizethessem, és még többet, hiszen mivel új szerződést kötünk, elveszítem az eddigi balesetmentes közlekedéssel kiérdemelt „bonus/malus” besorolásomat. Az új szerződésben az A00-s kezdeti besorolás jár nekem. (Ne reménykedjünk, ha véletlenül ennél rosszabb besorolásunk lett volna, arra emlékezne a biztosító.) Azaz havi több ezer forinttal emelik meg a biztosítási díjamat.

De vajon mi lehet a megemelkedő havidíjak logikája mögött a gazdasági megfontolás?

Az egyik magyarázat lehet, hogy nemfizetésünk által megnöveltük a biztosító kockázatát: aki egyszer nem fizet, ki tudja, mikor nem fizet megint. Így a biztosító nem tud jól kalkulálni a bevételeivel, és kiadásait esetleg hitelből kell majd finanszíroznia; ezt pedig meg kell hogy fizessük. Ez a helyzet azonban a többi szolgáltatás esetében is fennáll. Azért szokás a banki alapkamat kétszeresét elkérni a nem fizetőktől, hogy fedezze a szolgáltató hitelfelvételének kamatait, illetve az ezzel járó tranzakciós költségeket. Ez a „büntetés” arányos a „bűncselekménnyel”, hiszen minél tovább nem fizet az illető, annál nagyobb összeget kell majd befizetnie a szolgáltató kasszájába.

A bónusz teljes megvonása azonban negatívan arányos a biztosító kárával. Minél jobb bónuszom volt, annál kevesebbet bukott rajtam a biztosító, viszont annál jobban büntet. Egy egészen kicsi autó esetében például, ha már 5 éve nem okoztunk balesetet (B4-es bónusz), a negyedévenkénti kb. 9000 forint akár meg is duplázódhat. Azaz amiért én mondjuk az év elején 3 hónapig nem fizettem be a 9000 forintot, a biztosító majd' 40 000 forintra büntet; és ha jövőre is maradnék az ügyfele – aminek ezek után viszonylag kicsi az esélye –, további közel 40 ezer forintokat vág tisztán zsebre. Viszont ha egy nagyobb és erősebb autónk van, amivel esetleg épp most törtünk össze valamit, akkor a jóval magasabb negyedéves biztosítási összeg (pl. 30 000 forint) épp csak megemelkedik. És így tovább...

A biztosító kockázatát az is megnöveli, lehet érvelni, hogy a biztosított esetleg követelésekkel lép fel a biztosítóval szemben úgy, hogy nem is volt érvényes biztosítása – csak azt hitte –, ami további ügyvédi, eljárási, egyéb költségekkel terhelheti a biztosítót. Ezt a problémát viszonylag könnyű kezelni a biztosítási jogviszony felfüggesztése és a kár bekövetkezte időpontjának összevetésével. Amelyik fél a nagyobbat mondja, fizet. Úgyhogy ezt az érvet hagyjuk is.

A legvalószínűbb magyarázat tehát az, hogy a biztosító, kihasználva az esetlen szabályozást, növeli a hasznát, és rövid távon extraprofitot szed be. Egy szabad versenyen alapuló piacon van ez ellen védekezés: az ember bármikor szolgáltatót válthat. Ha például nem fizetjük a mobiltelefon-előfizetésünket, és ezért a szolgáltató felbontja a szerződést, dönthetünk, hogy vissza akarunk-e térni ugyanahhoz a szolgáltatóhoz, vagy inkább másikat keresünk, ahol jobbak a feltételek; nem véletlenül nem emelik meg a percdíjainkat hosszú távon nemfizetés esetén sem. (Természetesen a be nem fizetett összeget az eredeti szolgáltató jogi úton be fogja hajtani rajtunk.) Ezt a kgfb piacán nem tehetjük meg, ugyanis évente csak egyszer – az év végén – lehet biztosítót váltani. Így a feledékeny autótulajdonos három kellemetlen jogkövető opció közül választhat. Az első, hogy leállítja az autót, és megvárva az év végét szolgáltatót vált. Ennek szépséghibája az autónélküliség okozta kellemetlenségeken túl, hogy 30 napon túl minden másik biztosító az alap A0-s bónusz besorolással szerződne velünk, tehát nem éri meg várni. A másik megoldás az autó eladása lenne, ami, tekintve az elképesztően ostoba magyar jogszabályi feltételeket – eredetiségvizsgálat, illetékek –, hasonlóan költséges és időigényes megoldás. Így a legkisebb rossz, ha lenyeljük a keserű pirulát, befizetjük az elmaradt összeget, elveszítjük a bónusz adta kedvezményeket, és maradunk az eddig megszokott biztosítónál. Szerfölött rossz szájízzel.

A biztosítók ezen kis manővere azonban nem csak egyéni költségeket okoz; a biztosító hosszú távon nem jár olyan jól, mint ahogyan elsőre gondolnánk, a társadalmi kár pedig biztosan nagyobb, mint az egyéni költségek összege.

Mire jó a kgfb-bónusz? Az, aki hosszú távon balesetmentesen közlekedik, jelentősen csökkenti a biztosító és a társadalom kiadásait, hiszen nem kell különböző összetört autók helyreállításának költségeit kifizetni vagy hosszú órákig dugóban állni egy baleset miatt. A balesetmentes vezető jobb befektetés a biztosítónak és a társadalomnak is: márpedig a csökkenő részletekkel ösztönözni lehet a vezetőket, hogy minél kevesebb balesetet okozzanak.

Ezt a hatást erőteljesen csökkenti a bónuszfokozatok megvonása. Ha én ugyan jó sofőr, de feledékeny ember vagyok, és ezt tudom is magamról, a bónuszokkal csökkenő biztosítási díjat ezentúl nem fogom figyelembe venni, és esetleg felelőtlenebbül fogok vezetni, hiszen mindegy, hogy B2-es vagy B5-ös bónuszkategóriában vagyok-e, a legközelebbi nagytakarításkor úgyis kiderül, hogy A00-ba kerültem.

Továbbá. A magyar társadalom nagy része bizonytalan jövedelemmel rendelkező állampolgárokból áll. Ha dönteni kell, hogy az esedékes csekkek közül melyiket fizessék be mindenképp, ezek után nyilván mindenki a kgfb-díjat fizeti be, a gáz, a villany, a víz vagy a szemétszállítás ára helyett. Azaz a biztosító az aránytalanul nagy büntetés kiszabásával olyan szolgáltatók jövedelemforrását teszi még bizonytalanabbá, amelyekét az állam – az adófizetők pénzéből – úgyis kiegészíti. Így a biztosító kockázatát mindenki megfizeti.

A biztosítónak sem csak előnye származik a bónusz megvonásából. Egy esetleges kisebb koccanás esetén ezután én inkább fogok betétlapot adni ahelyett, hogy kiegyeznék a helyszínen egy készpénzes megoldásban, hiszen a bónuszomat nagy valószínűséggel úgyis elveszítem a közeljövőben. Ez a biztosítónak is meg a kárvallottnak is rossz, hiszen meg kell küzdenie a bürokráciával még akkor is, ha csak az indexlámpa repedt meg.

Lássuk be, a biztosító nem a megfelelő eszközzel bünteti a bizonytalan fizetést, és egy javulni látszó intézmény hosszú távú hasznának kárára rövid távú hasznot húz a feledékenyekből. Ezt akkor nem tehetné meg, ha bármikor biztosítót lehetne váltani. Ekkor egyszerűen átmennénk egy másikhoz, ahol figyelembe veszik, hogy én jó sofőr, de rövid agyú fizető vagyok, és inkább kamatokat szednek a nemfizetésem után. És előbb-utóbb mindegyik biztosító rájönne: ha a rosszalkodó gyerektől elvesszük a csokit, amit a jó jegyeiért kapott, attól nem lesz jobb, de rosszabbul fog tanulni.

Megjelent a Magyar Narancs 2007/33. számában.

Szólj hozzá!

Címkék: biztosítás


A bejegyzés trackback címe:

https://ingyenebed.blog.hu/api/trackback/id/tr41987166

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.