ingyenebéd

Friss topikok

Címkék

adó (13) államadósság (3) állami (3) ár (16) bank (2) befektetés (5) befektetők (1) bér (1) biztosítás (1) budapest (4) bukás (1) csőd (1) dömping (1) egészség (5) energia (10) eu (4) euró (3) externália (2) fejlesztés (4) felsőoktatás (2) finanszírozás (12) fogyasztás (2) forint (5) fúzió (2) galopp (1) gazdaságpolitika (13) gazdaságtörténet (1) igazságszolgáltatás (1) infláció (1) infrastruktúra (2) ingyenebéd (3) internet (1) intézmények (3) járadékvadászat (5) jólét (2) karácsony (1) kereskedelem (5) kocsma (1) költségvetés (3) könyv (2) környezetszennyezés (2) környezetvédelem (2) korrupció (1) korrupicó (2) kovács ádám (2) közbeszerzés (1) közgazdaságtan (2) közlekedés (7) közpénzügyek (26) köztársaság (1) külgazdaság (3) liberalizáció (3) makroökonómia (3) média (1) mellékvonalak (1) migráció (1) mikroökonómia (2) mol (2) monetáris (7) monopólium (6) munka (3) munkanélküliség (1) művészet (5) nyilvánosság (2) oktatás (11) pénz (1) pénzügy (3) rádió (2) rendezvény (2) részvény (3) segély (1) sport (3) statisztika (1) szabadlovasok (1) szabályozás (16) szegénység (1) szegéynség (1) szellemi (2) szerkezetváltás (1) szolidaritás (4) támogatás (10) tandíj (1) társadalombiztosítás (2) termelés (1) tilos (3) tóth istván jános (1) tudomány (2) tulajdon (3) usa (2) választás (3) vállalatok (3) válság (8) vasút (5) vérpumpa (3) verseny (2) versenyképesség (4) Címkefelhő

Networked Blogs

Facebook követők

2009.03.28. 13:08 antaldaniel

Bokros Lajos korábbi írásairól

Most, hogy a legendás bajuszos ex-pénzügyminiszter visszatért a politika porondjára, érdemes szétnézni archívumunkban, az ingyenebéd kapcsán mikor gondoltak szerzőink rá. A verseny és szolidaritás témakörében ezt íruk.

Bokros nem bizonyította ezt az állítását. Nem biztos, hogy verseny és szolidaritás kölcsönösen feltételezi és támogatja egymást; nem biztos, hogy még ha végre is hajtjuk a megfelelő gazdaságpolitikai fordulatot, a gazdasági fejlődés és a társadalmi igazságosság között automatikusan megteremtődik a legjobb egyensúly. Sokkal valószínűbb, hogy a kívánatos gazdaságpolitikai és társadalompolitikai célok között a 130 pont gyakorlatba ültetése során is támadna konfliktus – ennek valójában az ellenkezője lenne meglepő. Az eszmék világában sincs ingyenebéd. Bognár Gergely: Bokros Lajos és a szolidaritás

További témába vágó cikkeink: verseny, liberalizáció, szolidaritás.

Bokros Lajos adópolitikai elképzeléseiről ilyeténképpen esett szó:

Rászorultság Bokros Lajos régóta kedvelt, igen jól hangzó gondolata (nemcsak az övé persze), hogy a „legigazságosabb” minden adókedvezmény eltörlése, alanyi jogon járó juttatás megszűntetése volna, helyükbe pedig kizárólag a rászorultságot figyelembe vevő támogatási formák bevezetése lenne. Így van, az, hiszen adminisztrációs költségek csökkennének a rendszer átlátható és egyszerű volna. Csakhogy a rászorultságot megállapítani kizárólag azoknál lehet, akiknek jövedelme látható. Orvos, tanár, multinacionális cég alkalmazottja, köztisztviselő, bkv ellenőr, postás, vagyis (a fentebb említett adórendszerünk definíciója szerint) csupa „gazdag” ember, ők semmilyen támogatásra ne legyenek jogosultak. Ugye azért érezzük, hogy ez így milyen ordító pimaszság volna? Gazdagnak definiált, valójában éppencsak nem szegény munkavállalóktól elvont pénzből finanszírozni azokat, akik a rendszeren kívül vannak. Ugye mindenki tud a saját életéből példákat sorolni arra, hogy a rászorultnak tűnő kocsival költözik be a kollégiumba, miközben mondjuk két orvos szülővel, ez ki van zárva, hogy taxival vesszük föl a segélyt és hasonlók. Pálinkás Ervin: Adózgatunk

További, adózással és közpénzügyekkel kapcsolatos cikkeink itt olvashatók.

Végezetül Borkos Lajos egészségügy-politikájáról a következő található immár hétéves archívumunkban:

A Bokros által említett két pillér (állami és magán) helyes arányának megtalálása éppen a két rendszer kombinációját jelenti, ami azonban csöppet sem egyszerű feladat. Az állami egészségbiztosító belső működésének hatékonysága mindig kérdés marad addig, amíg a finanszírozásban valamilyen szinten a monopolhelyzet megmarad. Nem mindegy, hogy az állami pillér egy állam által előírt csomagot kell, hogy jelentsen, vagy egy szolgáltatási körre vonatkozó állami monopóliumot. Utóbbi esetben a verseny hatása csak korlátozott mértékben fog érvényesülni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez az állami pillér nem az, ami jelen pillanatban Magyarországon van. És a Bokros által említett összhang megtalálásához, az jelenlegi rendszer megfelelő átalakítására is szükség van, különösen akkor. ha figyelembe vesszük, hogy az állam szerepe az egészségügyben mindenképp jelentős marad, hiszen – egy magánrendszerben is – a rászorulók ellátásáról vagy biztosításuk finanszírozásáról neki kell gondoskodni. Baranyi László: Lajos az egészségügyben

További, az egészségügyről szóló cikkeink.

Most, hogy már a kommentelők között is megjelentek a bajszos reformer rajongói, újra érdemes végiggondolni ezeket az érveket és ellenérveket! (A Szabadlovas Közgazdász Egyesület pártoktól független egyesület, amely hirdetéseket is csak kölcsönösségi alapokon, pártsemlegesen közöl, úgyhogy az érintett hirdetésnek mennie kell).

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaságpolitika


A bejegyzés trackback címe:

https://ingyenebed.blog.hu/api/trackback/id/tr131031105

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.