ingyenebéd

Édes Balázs - Lőrincz László - Muraközy Balázs

Ebben a vitaindító írásban azokat az érveket és ellenérveket foglaljuk össze, melyek a számítógép vásárlás és internet előfizetés állami támogatása kapcsán vetődnek fel. Ez egy aktuális kérdés – amellett, hogy április 27.-i Tilos Rádiós műsorunkban erről beszéltünk –, május elsejétől egy ilyen jellegű intézkedést vezet be a kormány, amely szerint sok ember (kb. az emberek fele) leírhatja az adójából az állam által meghatározott számítástechnikai eszközökre költött pénz egy részét.

Nem egyértelmű, hogy állami pénzből különböző termékek vásárlását kell támogatni. Szerintünk az a helyes kiindulópont, hogy az állam semmit nem vesz meg az embereknek, és minden adóforint elköltését nagyon szigorúan meg kell indokolni. Csak olyan intézkedésekre költhet az állam, amelyeknél egyértelműen kimutatható, hogy érdemes beszedni rá az adót. Ahhoz, hogy bebizonyítsuk, hogy ez az intézkedés hasznos, meg kell mutatni, hogy miben különbözik a számítógép és az internet a sörtől és a biciklitől, amelyeket nem támogat az állam.

Kezdjük azzal, hogy a számítógép és az internet hasznos, mert az emberek olyan tudásra tesznek szert, ha van számítógépük, mint például a programok kezelése és információk keresése és feldolgozása. Kimutatták, hogy ha társadalom tagjai tudással rendelkeznek, akkor ez nem csak számukra, hanem a társadalom többi tagja számára is hasznos. Mert nagyobb tudású társadalomban a gazdaság jobban működik, amely az egész társadalom számára hasznos. Pontosan ezek az érvek szólnak a mellett is, hogy az oktatás ingyenes legyen, vegyük észre, hogy a számítógép hatásai hasonlóak az oktatás hatásaihoz. Azonban a számítógép beszerzésének költsége alacsonyabb, mint az oktatásé, ráadásul gyorsabban megtérül, mert azonnal lehet használni. Miközben egy számítógép költsége alacsonyabb is lehet, mint 200 ezer Ft egy év egyetemre járás költsége 1 millió Ft körül van az orvosi egyetem esetében, és ehhez hozzá kell számolni azt a kieső jövedelmet, amelyet az egyetemre járás helyett kereshetnénk.

Egy ilyen típusú intézkedésnél nem világos, hogy a pénz mekkora része kerül olyan emberekhez, akik e miatt vásárolják a támogatott terméket, és egyébként nem tennék. Nyilván ha kevés ilyen emberhez jut el, akkor két probléma lehet: azoka nem veszik igénybe, akiknek szánták, vagy olyanok is igénybe veszik, akik nem szorulnak rá, ami nagyon megnöveli a program költségét: ez pocséklás. Lássuk, be hogy ez a probléma ebben az esetben nincs megoldva, nyilván sok ember vesz számítógépet így, akik egyébként is vennének, és a rájuk költött pénz nem felel a vázolt céloknak.

Egy másik jellegű érv, amelyet hálózati hatásnak nevezünk, az, hogy ha csak nekem van emailem az egyáltalán nem hasznos, de ha a barátnőm is rendelkezik hozzáféréssel, az nem csak számára jó, hanem az én emailem értékét is megnöveli. Amíg kicsi a hálózat, kevés új előfizető csatlakozik, de amikor már elég sok ember kapcsolódott rá, akkor ugrásszerűen megnő az előfizetők száma. Például Magyarországon a mobiltelefon elterjedése is hasonló mintát követett. Az internetnél még a korai fázisban vagyunk. Tehát a hálózatos iparágakban egy új fogyasztónak a hálózatra való csatlakozása nem csak annyi hasznosságot jelent a társadalom számára, amennyi haszna neki van belőle, hanem ehhez hozzá kell adni azt a hasznosságnövekedést, amit a többi a fogyasztónak jelent az ő hálózathoz tartozása. Ezért az ilyen iparágakban indokolt lehet az állami támogatás.

A kérdés a támogatás módja, amely a felvázolt javaslat szerint a fogyasztók számának növelése ártámogatáson keresztül. Ekkor probléma lehet, hogy a pénz jó része monopóliumok zsebébe vándorol, mivel Magyarországon bizony nincs túl nagy verseny az internet-piacon. A másik probléma, hogy nincs megfelelő társadalmi igény jelenleg az internetre, többek között azért, mert nincs elegendő vonzó magyar nyelvű tartalom. Ezért a támogatás egy alternatív módja lehetne a tartalomfejlesztés támogatása. Ekkor azonban fennáll a veszélye, hogy az állam saját elképzeléseinek megfelelő tartalmat hoz létre, esetleg túl drágán.

(Ez a cikk a Tilos Rádióban elhangzott beszélgetés rövid vázlata, melyet vitaindítónak szánunk.)