Antal Dániel
Szeptember 9-én jelent meg a Kormány 2185/2005. számú határozata a vasúti közlekedéspolitika stratégiai kérdéseiről, amely célkitűzéseket és intézkedési tervet tartalmaz a vasút újraszabályozásáról, a Magyar Államvasutak szerkezetváltásáról és a vasúti fejlesztésekről.
Ezt követően szeptember 28-án fogadta el a Kormány a Vasúti közlekedésről szóló új törvény tervezetét, amely befejezi az állami és a vasúttársasági kompetenciák szétválasztását, és befejezi a vasúti áruszállítás piacának liberalizálását. Az előbbi alatt azt kell érteni, hogy megalakul a piacfelügyeleti szerv (Magyar Vasúti Hivatal), a MÁV ZRt elveszíti az üzemi menetrend-szerkesztés, a vasúti balesetek kivizsgálásának jogát, és a jövőben a vasúti KRESZ-t sem határozhatja meg. Ennek következményeként elindulhat a a vasúti biztosítási szolgáltatások fejlődése, és a jövőben az a furcsa helyzet sem állhat elő, hogy a MÁV a versenytársainak önkényesen állítja a jelző színét.
Mindettől azt várom, hogy jelentősen növekedni fog a magyar szállítási iparág versenyképessége, hiszen a közút- és a légiközlekedés liberalizációja, a hajózás privatizációja után elindul a vasúti teherszállítás liberalizációja. Az ipari nagyfogyasztókért érdemben megindulhat a külföldi és magyar vasúti szolgáltatók versenye, a hálózati hozzáférés szabályai egyértelműbbek lesznek, lesz érdemi jogorvoslati lehetőség és az iparvágányokkal való visszaélés lehetősége meg fog szűnni. Mindez elsősorban nyersanyag-importálók (pl. Dunaferr) és a nagy exportálók (autógyárak, gépipar, mezőgazdaság) számára jelent versenyképesség-javulást. Elsősorban a távolabbi piacokra történő eljutás költségei és lehetőségei változnak. Az egyik magyar magánvasút pl. juttatott már el majdnem 100 kamionnyi áruval megrakott konténervonatot a rotterdami kikötőbe 18 óra alatt.
Közben az Európai Parlament elfogadta a harmadik vasúti jogszabálycsomagot, amely már a személyszállítás piacosítását és a fogyasztói jogok fokozottabb védelmét is tartalmazza, azon túl, hogy a munkaerő Európán belüli mozgását is könnyebbé fogja tenni. Az új magyar törvény még nem tartalmazza az új irányelvek rendelkezéseit, hiszen azt még a Tanácsnak is el kell fogadnia, ugyanakkor a személyszállítási piac kialakításának néhány feltétele teljesül. Egyszerűsített üzemmenettel, szabványokkal, jóval olcsóbban működhetnek térségi vasutak keskeny- és normál nyomtávú hálózatokon is. Ez a fajta „egyetemes szolgáltatás” non-profit tevékenységgel is űzhető lesz, vagyis esély van arra, hogy a helyi igényeket és a gazdálkodási nehézségeket jobban tűrő, olcsó, vidéki, helyi érdekű térségi vasutak alakuljanak jövőre.
Megkezdődött
a Magyar Vasúti Hivatal felállítása
, amely a vasúttársaságok működési engedélyezését, a vasúti iparág két vertikuma közötti árak szabályozását (pályahálózat-hozzáférési díjak rendszere), a MÁV ZRt üzletágainak számviteli szétválasztását és a piac általános felügyeletét látja el. A Hivatal január 1-től fog közigazgatási szervként működni, de ideiglenes munkaszervezete már most is működik társasági formában. Mivel a magyar vasútszabályozásnak nincsen jelentős közgazdasági hagyománya, a szabályozással foglalkozó szabadlovasok számára egy új, érdekes szakmai karrierlehetőség nyílik meg. A vasútliberalizáció hírei a két szakmai portál együttműködésének eredményeként a címlapról is elérhetők, ahogy az ingyenebed.hu cikkei is a
nyitólapján.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.