Baranyi László
...valószínűleg azt a zseniális gazdaságpolitikát, amely pénteken egy 3%-os kamatemelésbe torkollott. Érdekes megnézni, hogy a magyar kapitalizmus elmúlt 13 (milyen szép szám) éve alatt hogyan alakult a jegybanki alapkamat. Szerény véleményem szerint a pálya egészen szép, azonban az elmúlt egy év roppant aggasztó.
Az MNB honlapján bárki megtalálja az adatokat a Statisztika fejezetben, amelyek 1990 október 15-től állnak rendelkezésre. Innen indul a történet, egy 22%-os értékkel. Tartja is magát ez a szint egészen két évig, majd 1992 októbere és 1993 májusa között folyamatosan 19%-ra csökken. Tartja is magát ez a szint majd fél évig, ezek után köszönt be a forintbetétek aranykora.
Az alapkamat 1995 februárjában éri el a maximumát (ez a Bokros csomag éve). Innentől kezdve 2003 januárjáig, hét év alatt csökkentették le egészen 6,5%-ra. Ezen időszak alatt három kamatemelés történt: egy 2001 júliusában 11%-ról 11,25%-ra, egy 2002 május 22-én 8,5%-ról 9%-ra, illetve ugyanezen évben júliusban 9%-ról 9,5%-ra. Azaz 1995 és 2001 között, hat éven keresztül nem volt szükség kamatemelésre.
A 2001 júliusi kamatemeléssel kapcsolatban az MNB közleményében a következő áll: „A jegybanki alapkamatláb kiigazítására technikai okokból került sor. Az alapkamatláb és az irányadó kamatláb megfeleltetésével egyszerűbbé és ezáltal átláthatóbbá válik a jegybanki eszköztár”. Itt nem történt más, mint az, hogy az alapkamatot egyenlővé tették a két hetes jegybanki betét kamatával. A 2002 májusi és júliusi esettel kapcsolatban nem találtam indoklást.
Idén január óta az alapkamat majdhogynem megduplázódott. Utoljára 2000 március 1. előtt volt magasabb az érték (igaz ez még a technikai változtatás előtt volt). Sőt mértékét tekintve ez az eset legnagyobb mértékű kamatemelések közé tartozik, ilyenre utoljára 1995-ben volt példa. Idén év elején kaptunk két egy százalékos kamatcsökkentést, majd egy 1%-os, egy 2%-os, majd egy most egy 3%-os emelést.
A 2003 júliusi emelést az MNB a következőkkel indokolja: „Az elmúlt hetek gazdaságpolitikai lépései nyomán, sajnálatos módon megnőtt a bizonytalanság a befektetők körében, és a pénzügyi piacokon hektikus hozam- és árfolyam-ingadozás tapasztalható. A Monetáris Tanács kedvezőtlennek ítéli a forint árfolyamának az elmúlt hetekben bekövetkezett esését, véleménye szerint a kialakult árfolyamszint gyengébb, mint ami fundamentálisan indokolt”. Tehát, alulértékelt volt az árfolyam.
A mostani emelést pedig az inflációs cél veszélybe kerülésével indokolta a jegybank. Kérem a makrotudorokat nyugtassanak, meg. Az a sanda gyanúm, hogy makrogazdaságilag nagyon nagy szopó lesz.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.