ingyenebéd

Friss topikok

Címkék

adó (13) államadósság (3) állami (3) ár (16) bank (2) befektetés (5) befektetők (1) bér (1) biztosítás (1) budapest (4) bukás (1) csőd (1) dömping (1) egészség (5) energia (10) eu (4) euró (3) externália (2) fejlesztés (4) felsőoktatás (2) finanszírozás (12) fogyasztás (2) forint (5) fúzió (2) galopp (1) gazdaságpolitika (13) gazdaságtörténet (1) igazságszolgáltatás (1) infláció (1) infrastruktúra (2) ingyenebéd (3) internet (1) intézmények (3) járadékvadászat (5) jólét (2) karácsony (1) kereskedelem (5) kocsma (1) költségvetés (3) könyv (2) környezetszennyezés (2) környezetvédelem (2) korrupció (1) korrupicó (2) kovács ádám (2) közbeszerzés (1) közgazdaságtan (2) közlekedés (7) közpénzügyek (26) köztársaság (1) külgazdaság (3) liberalizáció (3) makroökonómia (3) média (1) mellékvonalak (1) migráció (1) mikroökonómia (2) mol (2) monetáris (7) monopólium (6) munka (3) munkanélküliség (1) művészet (5) nyilvánosság (2) oktatás (11) pénz (1) pénzügy (3) rádió (2) rendezvény (2) részvény (3) segély (1) sport (3) statisztika (1) szabadlovasok (1) szabályozás (16) szegénység (1) szegéynség (1) szellemi (2) szerkezetváltás (1) szolidaritás (4) támogatás (10) tandíj (1) társadalombiztosítás (2) termelés (1) tilos (3) tóth istván jános (1) tudomány (2) tulajdon (3) usa (2) választás (3) vállalatok (3) válság (8) vasút (5) vérpumpa (3) verseny (2) versenyképesség (4) Címkefelhő

Networked Blogs

Facebook követők

2004.04.21. 22:41 süssmájer

Sodródó táj – Tanulságok a Bodrogközből

Ungvári Gábor - Szepesi Balázs

Ezen vizsgálódás alapegysége a táj. A táj vagy vidék régi korokból származó meghatározás, egyszerre jelent természeti és társadalmi egységet. Az egybeesés nem véletlen. Az emberek és lakóhelyeik közötti közösségek kialakulását a régi időkben is nagyban meghatározta a természeti viszonyok és a belőlük következő életfeltételek azonossága, illetve a környezeti egyensúly fenntartásának közös szüksége.

A Bodrogköz ártéri vidék volt sűrű vízfolyásokkal, néhány kiemelkedő résszel. A rendszeres és bő vízellátás dús növényvilágot hozott létre, ami a megfelelő gazdálkodási formákkal és munkamegosztással kielégítő jövedelmet biztosított a térség lakosai számára.

A modern gazdálkodási rendszer kialakulása a nagyobb összjövedelem reményében hozzáfogtak a természeti viszonyok átrendezéséhez, és ez megbontotta a tájközösségek társadalmi rendszerét. A Tisza Vásárhelyi Pál koncepcióját követő szabályozása révén a lehető legtöbb – korábban lápos, erdős ártéri – területet állítottak intenzív mezőgazdasági művelésbe. A táj sokféle természeti erőforrásán alapuló gazdálkodást a nagyüzemi mezőgazdaság váltotta fel. A változás támogatói és közvetlen nyertesei a nagybirtokosok voltak, náluk csapódtak le a növekvő jövedelemtermelő-képesség hasznai. Ezek a hozamok az országos átlagot soha sem érték el, a bodrogközi talajadottságok messze elmaradtak az ország más részein tapasztalhatótól. Vesztesei a tájegység jobbágyai, akik elestek a korábban nem-műveltként nyilvántartott területeken folytatott, különféle egyéni és közösségi haszonvétel lehetőségét biztosító tevékenységeik hasznától és szántóföldi területeik természeti adottságai romlottak a talajnedvesség utánpótlásának romlásával. A folyó gátak közé szorítása után még megmaradt a mozaikos területhasználat. A különböző talajvíz-magasságú, ezért különböző életkörülményeket biztosító területeket fasorok és bokorsorok választották el egymástól. Ez a táblás szerkezet a gépesített nagyüzemi gazdálkodás terjedésével tűnt el. A XX. század második felétől alkalmazott termelési rendszerek nagyméretű táblákat igényeltek, ezért a folyómentiség maradék jellegzetességeit is eltakarította az átalakulás.

A folyó azonban nem adta (nem adja) könnyen magát. A meder szűkítésével növekedett az árvízveszély és a védekezés költsége. Ugyancsak megemelkedett a partközeli talajvízszint, ami – főleg a mozaikos szerkezet megszűnése után – a belvizek elvezetéséhez, folyóba való visszaszivattyúzásához szükséges erőfeszítéseket többszörözte meg. A talajt takaró növényfelület csökkenésével megnőtt a párolgás, a mélyebb, időszakosan víz alá kerülő és kiszáradó területeken elindult a szikesedés, megjelent a futóhomok. A térség környezeti rendszerének sokszínűsége drasztikus mértékben csökkent. A vidék mesterségesen megbontott egyensúlya folyamatos emberi beavatkozást igényelt és igényel, hogy a kialakított mezőgazdasági termelési rendszerek működési feltételeit fenn lehessen tartani.

A folyó elleni küzdelem költségei miatt a Bodrogköz mezőgazdaságának hatékonysága soha sem érte el az országos átlagot. A technológiai újítások folyamatos átvételével a tőkeköltség a máshol tapasztalt mértékben vagy gyorsabban nőtt, de a termelékenység nem emelkedett ekkora mértékben. Ennek következtében a Bodrogköz mezőgazdasága egyre drágábbá vált. Ez a folyamat a vidék meghatározó ágazatának veszteségessé válásához vezetett. A vidék a nagy átalakulás következtében elvesztette gazdasági önfenntartó képességét.

A városi gazdaság térnyerésével az urbánus ágazatok ígérte jövedelem jelentős mértékben megnövekedett a mezőgazdaságban elérhető munkabérhez képest. Ennek következtében a falvak lakosságának jelentős része elköltözött a vidékről, a Bodrogközben élők száma jelenleg az 1910-es, 20-as évek szintjén mozog. A lakosság elöregedett, jelentős az inaktívak aránya, alacsony a várható átlagéletkor, növekszik a társadalom peremére szorult cigány emberek lakosságon belüli aránya.

A modernizációs folyamatok nem kompenzálták a térség veszteségeit, inkább tovább növelték annak problémáit. A közelben nincsenek jelentős ingázó központok, így az erre képes emberek nem csak életmódot váltottak, hanem el is költöztek. A háborúban lerombolt vasúti vonalat a közúti közlekedés előretörése miatt soha sem újították fel, így a vidék korábbi közlekedési gerincvonala megszűnt. A tiszalöki duzzasztás megnövelte a térség belvízszintjét, ami a termelési szerkezet alkalmazkodásnak hiányában felgyorsította a természeti alapok sorvadását, tovább növelte a mezőgazdasági termelés költségeit.

A Bodrogköz természeti, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt egyre rosszabb helyzetbe került, ami jól példázza a fenntarthatóság felborulását. A vidék a természeti erőforrások leszűkítésére, koncentrációjára épülő modernizáció nagy vesztese, a társadalom feláldozta a térség erőforrásait az urbánus jólét megteremtésének érdekében.

Az ország sok vidékéről mesélhető el hasonló történet. A tájakba szerveződő természeti-társadalmi közösségek létalapjainak folyamatos felélése egyre nagyobb mértékben és egyre nagyobb területen veszélyezteti az emberi élet alapvető feltételeit.

A Tisza és a többi magyar folyó szabályozásának következtében a hegyekből érkező víz sokkal nagyobb arányban hagyja el a vízrajzilag teljesen zárt Kárpát-medencét. Egyrészt a vizet megtartó erdők aránya jelentősen csökkent, másrészt a kiegyenesített és szigorúan mederben tartott folyók sokkal gyorsabban – így kevesebb nedvességet földjeinken hagyva – hagyják el az országot. Ez a folyamat a kezdetekben társadalmilag előnyösnek mutatkozott. A XIX. században lápos, mocsaras területeket hódíthatott meg a földművelés, ami akkoriban – elsősorban a gabonatermelés formájában – stratégiai fontosságú és komolyan jövedelmező tevékenység volt. Napjainkra az alacsonyabb területeken a korábbi medrekben feltörő belvíz, a magasabb területeken a növekvő szárazság okoz egyre több gondot a társadalmi jelentőségét és jövedelmezőségét folyamatosan elvesztő mezőgazdaságnak. Az ország korábban jól termő vidékei egyre komolyabb társadalmi áldozatok mellett tudják csak fenntartani termelésüket, miközben a talaj romlása, eróziója és kiszáradása (sivatagosodás?!) megállíthatatlanul terjed.

A társadalom figyelmét azonban nem a lassú hanyatlás, hanem drámai események tudják felkelteni. A Tiszát a ciánszennyezés mellett az egyre növekvő méretű árvizek tették újra témává. Az ember használta területeket védő egyre magasabb, egyre költségesebb gátak továbbépítése olyan drágának mutatkozik, hogy az árvízvédelemnek új megközelítést kell választania. Elfogadható, hogy a folyó áradáskor kilépjen medréből, amennyiben ez nem okoz kárt. Ez úgy biztosítható, hogy az ár előkészített helyen és irányban lépjen ki a gátak közül.

A Bodrogközben a természeti értékek hanyatlását különösen fájlaló csoportok és a leginkább érintett folyó menti települések lakosai szövetkeztek, hogy a városlakók közvetlen érdekeit szolgáló árvízvédelem a környezeti és társadalmi szempontokat is magábafoglaló módon alakítsa ki új rendszerét. Amennyiben az árral érkező hatalmas vízmennyiséget a korábban a Tisza által bejárt területekre engedik ki és hagyják, hogy a víz ott is maradjon, sok helyen visszaállítható a nagy átalakítás előtti természeti egyensúly. Amennyiben több helyen alkalmaznának hasonló eljárásokat, az egész ország vízmegtartó képessége is növelhető. Ha sikerülne újra meghonosítani a korábbi összetett tájhasználati formákat – a természet adta lehetőségekhez rugalmasan alkalmazkodó gyümölcsösök, rétek, legelők, szántók mozaikos rendszerére épülő gazdálkodást – a térség gazdasági hanyatlása is megállítható. A természet öngyógyító folyamatainak kiteljesedéséhez szükséges feltételek helyreállítása és a gazdasági alapok újraszervezése megnyithatja az utat a társadalom gyógyulása számára.

Sok a bizonytalanság. Még csak a tervek vannak készen, így nem biztos, hogy megszületik az ökológiai, gazdasági és társadalmi szempontból is kívánatos vízrendszer. Ennek létrejötte és az elképzelések nagyfokú összhangja az európai uniós irányelvekkel sem garantálja egyenlőre, hogy a nagyüzemi irányultságú agrárpolitika megteremti az ökológiai tájgazdálkodás feltételeit. Ha ez megtörténik, még mindig fennáll a kérdés, hogy a természetbarát gazdálkodási módok elterjedése új pályára tudja-e állítani a tájegység gazdaságát, elegendő jövedelmet és elfoglaltságot tud biztosítani a vidék lakosságának. Ez azonban már a helyi embereken fog múlni. Azonban mindenképpen reménykedésre ad okot, hogy több mint száz év után először helyi közreműködéssel a tájegység esélyeit növelő eszközzé formálhatóaka külvilág felől várható beavatkozások.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://ingyenebed.blog.hu/api/trackback/id/tr51986384

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása