Szabadlovas jegyzet az indexen:
Márciusban várhatóan a parlament elé kerül az a törvénymódosító javasalat, [1] amely a bankok egyoldalú szerződésmódosításainak sok éve húzódó problémáit kívánja rendezni. Az indítvány legfontosabb pontjai: a bankok határozzák meg előre, milyen körülmények esetén árazhatják át egyoldalúan a hiteleiket, ezt a jelenleginél sokkal korábban és közvetlen értesítés útján is hozzák az adósok tudomására, illetve az ilyen egyoldalú emeléseknél az adósnak joga legyen díjmentesen előtörleszteni. A módosító indítvány ellen azonnal be is indult a lobbimunka: igen kritikusan nyilatkozott a Bankszövetség és negatív hangvételű cikkek jelentek meg a különböző újságokban (például az Indexen itt [2]). Pedig a törvénymódosítás iránya rendben van, és az időzítéséről is inkább azt mondhatjuk: jobb későn, mint soha.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
theox 2009.03.20. 18:41:14
antaldaniel 2009.03.21. 00:31:59
"a törvény egyáltalán nem tenné kötelezővé, hogy a bankok referencia-kamatlábhoz kötött hiteleket is kínáljanak, ez csupán egy lehetőség lenne, ami bővítené a magyar piacon elérhető termékek palettáját. Azok a hitelintézetek, amelyek látnak benne fantáziát és meg tudják oldani, kínálhatnak ilyen benchmark-alapú hiteleket a jelenlegi, szabadon változtatható kamatozású termékeik mellett is ... Transzparensebb bankok esetleg még azt is beírhatnák, hogy legfeljebb mennyivel - a brit piacon bizony ilyen is van. (Egyébként is érdemes lenne a külföldi példáknál nagyobb figyelmet szentelni az Európa legteljesebb jelzálogpiacával rendelkező, versenypárti Nagy-Britanniának a megcsontosodott kontinentális EU-tagországok helyett.) Vagyis a törvény nem tiltaná meg a hitelek átárazását, csak a banknak előre rögzítenie kellene, hogy mikor és mennyivel árazhat át!"
Na persze, Spanyolországban pedig nem sárga narancs terem. De mit csináljunk egy olyan országban, ahova nem süt annyit a nap?
pucorka 2009.03.21. 09:53:14
Számomra mint antikomunista számára a legmegdöbbentőbb, hogy az utolsó MSZMP. egypárt rendszerű parlamentje nemszavazta meg az épitési hitelek megadóztatását, mert tudták, ezzel többezer családot taszitanak nyomorba. Majd az első szabadon választott parlament megszavazta. Becsapták a választókat, meggyalázták a tisztességet, mert véleményem szerin a szerződés és az adott szó megszegése a legaljasabb dolog a világon.
perro morado 2009.03.23. 21:27:51
1) Fix kamatozasu: a szerzodesben foglalt kamatlab ervenyes, a pillanatnyi piaci kamatlabtol fuggetlenul
2) Valtozo kamatozasu: aktualis hitelkamat=piaci iranyado kamat + mondjuk x%
Az 1)-es valtozat kevesbe kockazatos a hitelfelvevo szamara, es igy a bank nyilvan valamennyi premiumot fog felszamolni az aktualis kamatlabhoz kepest. Cserebe viszont nem ugral a kamatlab. Nem tudom, a magyar bankok miert nem kepesek bearazni a kamat- es arfolyamvarakozasaikat, es egy olyan fix kamatozasu hitelkonstrukciot ajanlani, aminek a kamatpremiumaban ez mar benne van. (Bar amint az abra mutatja, ez az amerikai bankoknak se ment igazan, pedig nekik nem is nagyon kellett arfolyamkockazatot arazni.)
A 2)-es esetben nyilvan tobb kockazatot visel a hitelfelvevo, de nyerhet is ha a kamatlab (vagy arfolyam) kedvezo iranyba mozdul. (Mult nyaron az eros forint mellett, amikor senki nem panaszkodott, kellett volna megtakaritani a hitelfelvevoknek arra az esetre, ha a forint gyengulne.)
Kivancsi lennek arra, hogy ez a termekszerkezet az USA-ban mennyire a szabalyozas hatasara alakult ki, es mennyire a piaci verseny kenyszeritette ki.
theox 2009.04.10. 15:46:38
"Az adósok a hitelszerződés aláírásakor elfogadták azt, hogy a bank változtathat a feltételeken. [...] Persze elképzelhető, hogy a bank valóban nem tájékoztatta az adóst a változtatás lehetőségéről, vagy olyan feltételeket ír át, amelynek változtatásáról a szerződéskötéskor nem volt szó. Ez ellen tényleg lehetne és kellene tenni valamit. De ezzel a mostani tervezetek nem foglalkoznak." Állítja a szerző.
Most akkor mivan?