ingyenebéd

Muraközy Balázs

Milyen egy jegybankelnök (definíció szerint)? A jegybankelnök egy köztiszteletben álló közgazdász. A jegybankelnök pártoktól függetlenül, a társadalom érdekében működik. Ügyel arra, hogy hol és mit nyilatkozik. Egy olyan országban, mint Magyarország, amely kicsi, és versenyben áll a többi országban a külföldi befektetésekért, fontos, hogy a jegybankelnök személyisége hiteles legyen, de optimizmust sugároz. Ha nem, akkor ugyanis kevesebben fognak befektetni, és több kamatot kell fizetni az államadósság után, ami nem túl jó. Nekünk nagy szerencsénk van.

Egy kevésbé modern jegybankelnök csak a leginkább mérvadó médiumokban jelenne meg, ahol mindenki elolvashatja megalapozott véleményét. Így nem vádolhatják elfogultsággal és hasonlókkal. Járai Zsigmond – mint modern jegybankelnök – permanens turnét rendez hazánk különféle fontosságú médiumaiban. Ebben az írásban a turnénak csupán két állomását méltathatom.

Karácsony előtt, az ünnepre készülődve mit tesz egy rendes ember vasárnap hajnalban? Mi mást, mint meghallgathatja a rádióban a Vasárnapi Újságot (VaÚ), amely pont annyira antiszemita és xenofób, amennyire a pálinkás (de békés) vasárnap reggel szükség van. És mit tesz egy rendes jegybankelnök? ő is felkel, sőt meg is jelenik a VaÚ-ban, hogy kellemes hangulatot szolgáltasson a reggelihez: „A magyar gazdaság valószínűleg már összeomlott volna a jelenlegi fenntarthatatlan gazdaságpolitikai pálya miatt, ha az ország nem lenne az Európai Unió tagja” – tudhatták meg a lelkes hallgatók.

A Vasárnapi Újság hallgatóinak nagy része valószínűleg nincs tisztában azzal, hogy hazánkban ezekről a kérdésekről vita folyik, amelyben Járai az egyik leginkább szélsőséges álláspontot képviseli. Ezt senki nem is mondja el nekik. Ezért közülük sokan készpénznek veszik a jegybankelnök állításait (hiszen ő definíció szerint egy köztiszteletben álló közgazdász). Nyilván pont ezt a gondolatot kellett velük megosztani.

Most pedig röpüljön egyet a kedves olvasó, és képzelje magát egy londoni üzletember helyébe! Hétfő reggel megtudja, mi történt a világban. A magyar jegybank elnöke az amerikai külügyminisztérium által nyíltan antiszemitának minősített műsorban azt mondta, hogy „A magyar gazdaság valószínűleg már összeomlott volna a jelenlegi fenntarthatatlan gazdaságpolitikai pálya miatt, ha az ország nem lenne az Európai Unió tagja”. Mit tenne ön?

• Lelkesebben fektetne be Magyarországon, hiszen a jegybankelnök egy karakán, őszinte ember
• kevéssé lelkesen fektetne be Magyarországon
• mindegy.

A turné egy következő állomása Esztergom szent városa, ahol, ahogy az immár szokás, az önkormányzat és a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület szervezésében tudományos konferenciát tartottak az esztergomi Mindszenty József Katolikus Általános Iskola tornacsarnokában. A tudományos konferencia célja nem volt más, mint hogy előadói és hallgatói Becket Szent Tamás életének kapcsán elgondolkodjanak a kereszténység, magyarság és európaiság összefüggéseiről. A konferencia kereszténység és Európa szekciójában maga a jegybankelnök is fellépett. Persze én is irigylem őt, hogy ilyen sokoldalú. Mindannyiunknak sokat kellene gondolkodni azon, hogy hogyan kapcsolódik a monetáris politika a kereszténységhez, mert ez fontos. Igyuk tehát szavait: „Európaiak vagyunk, több mint ezer éve, mint ahogyan a határainkon túl élő testvéreink is magyarok, függetlenül minden idegen megszállástól, elnyomástól, vagy a félrevezetettek véleményétől”. Először kissé megijedtem, mert azt gondoltam, hogy a népszavazásról van szó, és én a félrevezetettek csoportjába tartozom (hiszen amit Járai mond az úgy is van, mert ő definíció szerint egy köztiszteletnek örvendő közgazdász). De utána megnyugodtam: nem lehet a népszavazásról szó, hiszen egy jegybankelnök pártfüggetlen, és semmiképpen nem politizálna olyan kérdésekben, amelyekhez semmi köze. Ráadásul, mint demokrata tiszteli az emberek véleményét, és semmiképpen nem nevezné az emberek 4/5-ét félrevezetettnek, még akkor se, ha így gondolja, mert összeegyeztethetetlen a tisztségével. Már csak azt nem tudom, akkor miről beszélt?

A gondolatmenet azonban folytatódik. A fiskális politika rövid, már szokásossá vált fikázása után optimista húrokat penget a jegybankelnökünk! Bízhatunk a fellendülésben! És miért? „Bízom ezer éves értékrendünkben. Ezer éves kereszténységünk alatt többször talpra álltunk”. Nyilván a Bokros-csomagra gondol (többek között), amely ezer éves kereszténységünk egyenes következménye, és talpra is álltunk tőle. Egyébként a független jegybank eszméje is egyenesen levezethető Becket Szent Tamás életéből (valószínűleg). Innen viszont nincs megállás: „Csak azok tudnak modern és erős gazdaságot felépíteni, akik hisznek a jövőben, szeretik családjukat és embertársaikat és világosan meg tudják különböztetni az értékeset a szeméttől. Nem akarom lebecsülni a gazdaságpolitikusok szerepét, de erős gazdaság csak erős társadalomból nőhet ki”. Ha szeretjük a családunkat, és embertársainkat, akkor gazdagok leszünk! (Utóbbi persze kissé furcsán hangzik annak a szájából, aki egy héttel korában éppen a VaÚ-ban lépett fel.) Gyújtsunk örömtüzeket! Táncoljunk egymást átölelve, szilárd hittel a jövőben! Küzdjünk közösen az értékeset a szeméttől megkülönböztetni nem tudó, nem ezer éve (és esetleg nem is keresztény) spekulánsok és kormánypártok ellen! Mutassunk be áldozatot az erős forintért és a Fidesz győzelméért! Addig sem kell ránk költenie az államnak! Make love not deficit! Vaú-vaú!

Megjelent a Magyar Narancs 2005/2. számában.