ingyenebéd

Friss topikok

Címkék

adó (13) államadósság (3) állami (3) ár (16) bank (2) befektetés (5) befektetők (1) bér (1) biztosítás (1) budapest (4) bukás (1) csőd (1) dömping (1) egészség (5) energia (10) eu (4) euró (3) externália (2) fejlesztés (4) felsőoktatás (2) finanszírozás (12) fogyasztás (2) forint (5) fúzió (2) galopp (1) gazdaságpolitika (13) gazdaságtörténet (1) igazságszolgáltatás (1) infláció (1) infrastruktúra (2) ingyenebéd (3) internet (1) intézmények (3) járadékvadászat (5) jólét (2) karácsony (1) kereskedelem (5) kocsma (1) költségvetés (3) könyv (2) környezetszennyezés (2) környezetvédelem (2) korrupció (1) korrupicó (2) kovács ádám (2) közbeszerzés (1) közgazdaságtan (2) közlekedés (7) közpénzügyek (26) köztársaság (1) külgazdaság (3) liberalizáció (3) makroökonómia (3) média (1) mellékvonalak (1) migráció (1) mikroökonómia (2) mol (2) monetáris (7) monopólium (6) munka (3) munkanélküliség (1) művészet (5) nyilvánosság (2) oktatás (11) pénz (1) pénzügy (3) rádió (2) rendezvény (2) részvény (3) segély (1) sport (3) statisztika (1) szabadlovasok (1) szabályozás (16) szegénység (1) szegéynség (1) szellemi (2) szerkezetváltás (1) szolidaritás (4) támogatás (10) tandíj (1) társadalombiztosítás (2) termelés (1) tilos (3) tóth istván jános (1) tudomány (2) tulajdon (3) usa (2) választás (3) vállalatok (3) válság (8) vasút (5) vérpumpa (3) verseny (2) versenyképesség (4) Címkefelhő

Networked Blogs

Facebook követők

2005.09.23. 23:17 süssmájer

Keressen ön is minimálbért!

Muraközy Balázs

Az adótörvények módosításai között néhány fölöttébb érdekes intézkedés is található. Ezek közül az egyik egészen újszerű a háromszintű minimálbér bevezetése, mely szerint mostantól a különböző képzettségűek minimálbére különböző lesz.

A középfokú képzettségűek minimálbére 70 ezer Ft, az alapfokúaké ennél 10%-al alacsonyabb, a felsőfokúaké pedig 10%-al magasabb, miközben idén a minimálbér 57 ezer Ft volt. Amennyiben tendenciájában tekintjük a dolgot, akkor van okunk a kétségbeesésre, hiszen ha évente megháromszorozódik a minimálbér-kategóriák száma, akkor csupán 15 évre van szükség ahhoz, hogy minden állampolgár számára külön kategóriát hozzanak létre, és így a kedves olvasó személyes minimálbérét is az adóhatóság állapítsa meg. Ha a helyzet véletlenül nem romlana ilyen drasztikus ütemben, akkor is érdemes végiggondolni, hogy mennyire jó, ha a minimálbért a deficitcélnak és homályos etikai elképzeléseknek rendelik alá.

Miközben a korai közgazdászok nem találtak használható elméletet a munkanélküliség jelenségére, széles körben elfogadott volt az a nézet, mely szerint a minimálbér az esetek többségében rendkívül káros. Amennyiben olyan minimálbért vezetnek be, amely magasabb, mint a piacon magától kialakuló bér, amely mellett a munkakereslet és a munkakínálat egyensúlyban van, akkor – mivel magasabb bér mellett a vállalatok több dolgozót keresnek, és többen is szeretnének dolgozni – a munka kínálata meg fogja haladni annak keresletét, és így munkanélküliség alakul ki. Ezen egyszerű logika alapján a közgazdászok legtöbbje hosszú időn keresztül károsnak tartotta a minimálbér bevezetését, amelyet természetesen az egyik legfőbb természeti csapás, a gonosz szakszervezetek számlájára írtak.

A fenti logika remekül működik a legtöbb termék esetében, a munka viszont nem tartozik ezek közé. A tökéletes versenyen és a piaci egyensúlyon alapuló egyenletből levont következtetések nem feltétlenül alkalmazhatók egy olyan piacra, amelyik sosincs egyensúlyban, márpedig a munkapiac ilyen: folyamatosan munkanélküliséget láthatunk. Amint a munkanélküliségről egyre újabb elméletek jelentek meg, sok olyan tényezőt találtak, amelyek fennállása esetén a minimálbér nem csökkenti a foglalkoztatást. Ezek közül az egyik legfontosabb az, amikor a munkapiac keresleti oldalán nagyobb vállalatok vannak. A legfontosabb eredmény pedig egy empirikus vizsgálat volt: Card, Krueger és Page 1993-ban azt vizsgálta, hogy hogyan változott a foglalkoztatás New Jersey-ben egy közel 25 százalékos minimálbér-emelés hatására. A vizsgálatot egy olyan szektorban folytatták, ahol sok ember dolgozik minimálbéren: a gyorséttermek között. A szerzők bebizonyították, hogy helyes statisztikai technikák alkalmazása esetén arra következtethetünk, hogy ebben az esetben nem csökkent a foglalkoztatás. Azóta számos tanulmány vizsgálta a kérdést, de nem jutottak egységes eredményre.

A drasztikus minimálbér-emelés esetében azonban könnyen lehet, hogy a hagyományos elmélet írja le a legjobban a helyzetet. Magyarországon – talán emlékeznek rá az olvasók – 2001-ben, majd 2002-ben radikálisan megnőtt a minimálbér. Ezt a döntést nem előzte meg komoly elemzés, de remek érveket hallhattunk arról, hogy mostantól a munka meghozza a maga jogos gyümölcseit. Eközben széles körben elterjedt az a nézet, hogy ennek a döntésnek, amellett, hogy remek kampányfogás, alapvetően az az oka, hogy így megnőhetnek az adóbevételek, mert az emberek több személyi jövedelemadót (SZJA) fognak fizetni. A lépés után azonban lehetőség nyílt a hatások tudományos vizsgálatára. Kertesi Gábor és Köllő János elemezte a foglalkoztatási hatásokat, és arra jutottak, hogy a kisvállalatok esetében jelentősen csökkent a foglalkoztatás, és az alacsony képzettségű munkanélküliek nehezebben találtak állást maguknak. Ezek a hatások különösen erősek voltak az ország gazdaságilag fejletlenebb térségeiben. A bérfeszültségek elkerülése érdekében a vállalatok kénytelenek voltak a legtöbb dolgozójuk bérét növelni, ezért nőtt az átlagbér. Vagyis a minimálbér-emelés elsősorban azok számára volt rossz, akik amúgy is a legrosszabb helyzetben vannak a munkapiacon.

És mi a helyzet a költségvetéssel? Egy 2004-es tanulmány szerint a költségvetési bevételek valószínűleg nem is növekedtek, hiszen a minimálbér növelése arra ösztönzi a vállalatokat, hogy növeljék „fekete” tevékenységüket. Reálisnak tűnő feltevések mellett a magasabb SZJA- és járulékbevételeket ellensúlyozzák a magasabb költségvetési kiadások, így a költségvetés nem jár jól. Be kell látni, hogy ezek az eredmények nem igazán támasztják alá azt, hogy a minimálbérrel való bűvészkedés lenne a gazdaságpolitika sikerágazata. De a választás előtt persze be kell vetni minden csodafegyvert.

A háromszintű minimálbér nem ilyen radikális intézkedés, de azért sok esetben egészen magas emelésre kerül sor. Például valószínűleg sok olyan szakmunkás van, aki minimálbért keres: az ő esetükben 22%-os emelésről van szó. Ez ismét komoly gondokat okozhat bizonyos iparágakban és területeken. Nem túl bölcs intézkedés olyankor, amikor fel szeretnénk zárkóztatni néhány térséget. Az olyan emberek, akik nem tudnak képzettségüknek megfelelő munkát találni, szintén rosszul járhatnak. Ha valaki olyan szakmát tanult a szakmunkásképzőben, amelyre nincs igény, és ezért egy szakképzettséget nem igénylő munkakörben szeretne elhelyezkedni, akkor nehezebben talál munkát, hiszen neki magasabb bért kell fizetni. Egyébként sem világos, hogy amennyiben valaki általános iskolai végzettséggel ugyanolyan munkát végez, mint egy szakmunkás, akkor miért járna a szakmunkásnak több pénz?

Persze nyilván nem az etikai kérdések vezették kormányunkat, hanem elsősorban a költségvetésben tátongó lyukak. Az új tervezet alapján a legalsóbb minimálbér feletti jövedelmek lesznek adókötelesek. Ezzel persze nem is lenne komoly baj, ha néhány éve nem ünnepelte volna hatalmas vívmányként ugyanez a kormány a minimálbér adómentességét. Persze minden változik, egy párt értékei különösen. A másik nagy adónövelő lehetőség az, hogy a vállalkozók – akik köztudottan minimálbérből élnek – most több adót és járulékot fognak fizetni, ha van valamilyen képzettségük. Vagyis egy magasabb végzettségű egyéni vállalkozó fizessen több adót! Ez nagyon jól hangzik, kár hogy az igazán magas végzettségűek számára rendelkezésre áll az EVA, és ezért őket nem érintik a közteherviselés ilyen részletei.

A minimálbér egy eléggé vitatott eszköz, amely számos – elsőre nem egyértelmű, közvetett – hatással jár a gazdaság legkülönfélébb területein. Ezért nem helyes a deficit finanszírozásának vagy átgondolatlan, demagóg etikai ötleteknek alárendelni.

Megjelent a Magyar Narancs 2005/37. számában.

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://ingyenebed.blog.hu/api/trackback/id/tr1986486

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása