Bognár Gergely
Tavaly november elején a Microsoft és a Novell aláírt egy megállapodást, amely hatalmas felzúdulást okozott a – kissé szerencsétlen rövidítésű – FOSS- (free and open source software, azaz szabad és nyílt forráskódú szoftver) mozgalomban. Mi lehet a szabad szoftver legnagyobb ellenségének tartott Microsoft célja a szerződéssel? Miért éri meg a Novellnek kiegyezni riválisával? Válaszképpen tucatnyi összeesküvés-elmélet született. Az alábbiakban ezekből szemezgetek.
Miről is van szó? A hírek szerint a Microsoft a megállapodásban ígéretet tesz, hogy a jövőben támogatni fogja a Novell nyílt forráskódú termékcsaládját, a SUSE Linux-ot. Emellett a két vállalat könnyebbé teszi a Windows XP ill. Vista, valamint a SUSE Linux ugyanazon a számítógépen való futtatását. A két vállalat továbbá ígéretet tesz arra, hogy a következő öt évben nem fogja a két operációs rendszer általuk kifejlesztett változatait használókat beperelni szellemi tulajdonjogaik megsértése miatt. Magyarul: a Microsoft megígérte, hogy nem perli be a SUSE felhasználókat, a Novell pedig megígérte, hogy nem perli be a Windows és más Microsoft termékek használóit. A szerződés részeként a Novell 348 millió dollárt kap a Microsoft-tól.
Miért meglepő a megállapodás? Nos, a Microsoft nem arról híres, hogy kesztyűs kézzel bánik vetélytársaival; gondoljunk csak a Netscape sorsára vagy a NetWare és a WordPerfect körüli jogi csatákra (utóbbi két esetben az ellenfél pont a Novell volt). A nyílt forráskódú szoftver különösen a szoftvergyártó óriás bögyében van – elsősorban a Linux, illetve a legtöbb linuxos program által használt GNU Általános Nyilvános Licenc (GPL) (amely mellesleg az e honlapot működtető programokat is védi). Erre utalnak a hírhedt Halloween-dokumentumok vagy Steve Ballmer-nek, a Microsoft vezérigazgatójának elhíresült nyilatkozata, melyben a Linux-ot rákhoz hasonlítja, amely a szellemi tulajdonjogok szempontjából mindent megfertőz, amihez csak hozzáfér.
Miért jó ez a megállapodás a Novell-nek? Talán ez az egyszerűbb kérdés. Először is, 348 millió dollár még egy ekkora vállalatnak sem jön rosszul. Másodszor, a megállapodással a Novell Linux-változata, a SUSE egy csapásra a legbiztosabb Linux disztribúcióvá válik azok körében, ahol az számít – vagyis a nagyvállalatok IT-igazgatóinak szemében. Amennyiben SUSE-t használnak, nemcsak támogatást, hanem védelmet is kapnak az esetleges szellemi tulajdonjogi problémákkal szemben. A Novell a félelmeket a nyílt forráskódú szoftver fejlesztői közösségének címzett nyílt levéllel próbálta eloszlatni.
Nos, nem túl sok sikerrel. A címzettek szerint kilóg a lóláb: a Novell elárulta a nyílt forráskódú szoftver ügyét, eladta a lelkét az ördögnek rongyos 348 millióért. A nagy barátkozás a Microsoft részéről nem más, mint csel, amivel hátsó szándékait próbálja leplezni. De mit akar a Microsoft valójában?
Az egyik magyarázat szerint egyszerű, ámbár némileg költséges FUD-kampány része a megállapodás. (FUD: fear, uncertainty, and doubt, azaz félelemkeltés, elbizonytalanítás, kétségek ébresztése.) Képzeljünk el egy vállalatot, ami éppen IT-beruházásra készül. A vállalat vezetői kacérkodnak a Linux bevezetésével, de amikor hallanak a megállapodásról, elsősorban az tűnik fel nekik, ami a sorok között van: „Aha, a Microsoft megígéri, hogy öt évig nem perli be a Linux (vagy más GPL-el védett) alkalmazások használóit – de akkor nyilván vannak tulajdonjogi problémák ezekkel a szoftverekkel! Jobb, ha a Microsoft termékeinél maradunk!”
Valójában még senkinek sem sikerült pert nyernie nyílt forráskódú szoftverek jogsértése miatt. Steve Ballmer újabb szerencsétlen nyilatkozata szerint azonban a nem SUSE-t használók nem érezhetik biztonságban magukat.
Egy másik népszerű magyarázat szerint a Microsoft rájött arra, hogy a Linux olyan bestia, amit csak csellel lehet legyőzni. A GPL lényege szerint a forráskód megosztható, ezért hiába csapjuk le ennek a hidrának az egyik fejét, rögtön tíz nő helyette. A nehézkes mozgású Microsoftnak jobban jönne, ha csak egy ellenfél állna szembe vele és arra koncentrálhatná az erejét.
A megállapodás előnyös helyzetbe hozza a Novell-t, aminek a Microsoft anyagi támogatása és ígéretei miatt esélye van arra, hogy a Linux-termékek piacán egyeduralkodóvá váljék. Miközben a Novell hízik, a többi Linux-ot forgalmazó vállalat elsorvad. Amikor már csak a Novell áll a porondon, egy végső csatában le lehet győzni és kimúlik a Linux nevű rémálom.
E szcenárió egy variánsa szerint a Microsoft nem akar összeveszni a Novell-al, amelynek hozzá hasonlóan rengeteg szoftverszabadalma van – ebben a tekintetben mindkettő szuperhatalom. Ha a Microsoft most támad, a Novell képes lenne hasonló ellencsapásra. De ha e két szuperhatalom kiegyezik, elkerülhető egymás kölcsönös megsemmisítése – sőt, fel lehet osztani a piacot egymás között.
Egy még szaftosabb változat szerint a Microsoft az „oszd meg és uralkodj!” stratégiát próbálja alkalmazni. A Novell-megállapodás az első lépés a szabadszoftver-mozgalom szétszakítása felé (aminek látszanak az első jelei). A Microsoft eszerint tulajdonképpen beszállna a Linux-ba; létezne egy, a Microsoft által szentesített változata az operációs rendszernek, ami lassanként meghódítaná a piacot. Ezt a változatot fel lehetne hígítani zárt forráskódú komponensekkel mindaddig, amíg a végén eltűnne a szabadság a szabad szoftverből.
Közben a Microsoft és a Novell akár közösen lobbizhatna az USA-ban és az EU-nál a szoftverlícenszek szigorítása mellett. E szcenárió szerint két multi összeesküvésének vagyunk a tanúi.
A sztorinak, nem meglepő módon, van egy teljesen más olvasata is. Néhány évvel ezelőtt egy SCO nevezetű cég beperelt több Linux-al foglalkozó vállalatot, így például az IBM-et is. Az SCO szerint ezek a vállalatok a termékeikben olyan programokat forgalmaztak, amelyek tulajdonjoga az SCO-t illeti. Állítólag ezek a jogok még a Linux elődjéhez, a UNIX-hoz kapcsolódnak, és az SCO a Novell-től (!) vásárolta őket korábban. Az IBM és társai ellenpereket indítottak és a különféle perek évek óta tartanak. Hamarosan azonban megszületnek az ítéletek.
A dolognak két pikantériája van. Egyrészt a már említett Halloween-dokumentumokból kiderült, hogy a Microsoft különféle csatornákon rengeteg pénzt pumpált az SCO-ba. Talán túlzás, de nehéz lenne eloszlatni a látszatot, hogy az SCO a Microsoft strómanjaként járt el. Másrészt a Novell állítása szerint sosem adta el a UNIX-hoz kötődő tulajdonjogokat az SCO-nak.
Nagyon úgy tűnik, hogy az SCO hatalmas pofáraesésével végződik a dolog. De mi köze ennek a Novell–Microsoft megállapodáshoz? Nos, az elmélet szerint a megállapodással a Microsoft vezekel bűneiért. A Novell képes olyan jogi támadást intézni a szoftveróriás ellen, amit az el akar kerülni. A megállapodás az ára annak, hogy a Novell lezárja az SCO-ügyet.
Mi közünk van ehhez a szappanoperához nekünk, mezei számítógép-használóknak? Több, mint gondolnánk. A napokban megjelenik a Windows új változata, a Vista, és ahogy azt már megszokhattuk a Microsoft-tól, az új operációs rendszer a hírek szerint csak akkor fut majd rendesen, ha új konfigurációt vásárolunk hozzá. Nem mindegy, hogy van-e ingyenes, szabad alternatíva. Az sem mindegy, hogy mi lesz a kimenetele a szellemi tulajdonjogok és a szoftverszabadalmak körüli csatáknak. Az EU mindeddig állta a sarat, de ha a Microsoft és társai elérik, amit akarnak, a szabadságnak nem sok tere marad. Persze az átlagembert ez is csak annyira érdekli, mint személyes adatai feletti rendelkezési joga. Nem érti, miért baj, hogy úton-útfélen mindenki tud róla mindent, aztán csak néz, amikor nem adnak neki a bankban hitelt.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.