ingyenebéd

Friss topikok

Címkék

adó (13) államadósság (3) állami (3) ár (16) bank (2) befektetés (5) befektetők (1) bér (1) biztosítás (1) budapest (4) bukás (1) csőd (1) dömping (1) egészség (5) energia (10) eu (4) euró (3) externália (2) fejlesztés (4) felsőoktatás (2) finanszírozás (12) fogyasztás (2) forint (5) fúzió (2) galopp (1) gazdaságpolitika (13) gazdaságtörténet (1) igazságszolgáltatás (1) infláció (1) infrastruktúra (2) ingyenebéd (3) internet (1) intézmények (3) járadékvadászat (5) jólét (2) karácsony (1) kereskedelem (5) kocsma (1) költségvetés (3) könyv (2) környezetszennyezés (2) környezetvédelem (2) korrupció (1) korrupicó (2) kovács ádám (2) közbeszerzés (1) közgazdaságtan (2) közlekedés (7) közpénzügyek (26) köztársaság (1) külgazdaság (3) liberalizáció (3) makroökonómia (3) média (1) mellékvonalak (1) migráció (1) mikroökonómia (2) mol (2) monetáris (7) monopólium (6) munka (3) munkanélküliség (1) művészet (5) nyilvánosság (2) oktatás (11) pénz (1) pénzügy (3) rádió (2) rendezvény (2) részvény (3) segély (1) sport (3) statisztika (1) szabadlovasok (1) szabályozás (16) szegénység (1) szegéynség (1) szellemi (2) szerkezetváltás (1) szolidaritás (4) támogatás (10) tandíj (1) társadalombiztosítás (2) termelés (1) tilos (3) tóth istván jános (1) tudomány (2) tulajdon (3) usa (2) választás (3) vállalatok (3) válság (8) vasút (5) vérpumpa (3) verseny (2) versenyképesség (4) Címkefelhő

Networked Blogs

Facebook követők

2009.05.04. 21:20 antaldaniel

Május 20-ig az államnak dolgozunk?

Az index.hu szerint

Az idén is május 20-ra esik a Tax Freedom Day, vagyis az adószabadság napja, mégis egy nappal kevesebbet dolgozunk az államnak, mint tavaly, akkor ugyanis szökőév volt. A határidő azt mutatja, hogy az átlagbérrel bíró magyar egy évben hány napig dolgozik azért, hogy az adóját megfizesse.

Szerintem viszont rosszul számolnak. A május 20-a után keresett jövedelmünkből fizetünk még jövedéki adót a benzin, cigaretta és az alkohol után, forgalmi adót szinte minden másra, amire költünk. Aztán a nyár végétől a maradékból még kötelezően vásárolhatunk állami egészség- és nyugellátást, és majdnem minden közhivatalban díjat és illetéket fizetünk.

1 komment

Címkék: adó közpénzügyek


2009.04.21. 22:22 ingyenebéd

Szabadlovas galopp No.2.

A Szabadlovas Közgazdász Egylet következő szakmai és közösségi rendezvényén a legutóbb sikeresen debütált formát követve 3 kiselőadás mutat be egy-egy érdekes témát röviden, majd kötetlen beszélgetésbe fordulunk be, vagy át.

A három előadás:
Fazekas Gábor, a CIB Treasury munkatársa beszél arról, hogyan is néznek ki egy bankon belülről a finanszírozási problémák és a pénzügyi válság idehaza
Ilyés Márton a hazai távközlés-szabályozás eleddig kissé elhanyagolt területéről, a spektrumpolitikáról – hogyan lehetne a frekvenciavagyonnal gazdálkodni, milyen rejtett tartalékok, megoldandó feladatok vannak ezen a területen.
Petrovics Péter az IWIW egyik alapítója beszél új projektjéről a Noba –ról, amely egy pénzintézeti szektort kikerülő közösségi hitelezési portált fed (ez most lépett túl a tesztfázison).

Időpont április 22. szerda, 19.00. óra
További információért keresd az egylet tagjait!
 

2 komment

Címkék: rendezvény galopp


2009.04.17. 18:10 ingyenebéd

Szabadlovasok a Magánhangzóban

Egyesületünk tagjai az MR1 műsorában hallhatóak ezen a héten, a két eddigi adás meghallgatható az alábbi linkeken (30. perctől):

09. 04. 15. Szerda

09. 04. 16. Csütörtök

09. 04. 17. Péntek

Pénteken az egyesület tevékenységéről is szó volt a műsorban.

Szólj hozzá!

Címkék: rádió


2009.04.17. 17:55 ingyenebéd

Pirates of the Future

Baranyi László

Aki olvasott már Asterix képregényt vagy látott ilyen témájú filmet, mulatságosnak is tarthatná az ókori kalózokat, de a kép egészen más. A történetről csak annyit, hogy a nagy mediterrán tengeri hatalmak szétesésével (Karthágó pl.) nem maradt erős flotta a Földközi tenger keleti részén, ez adott alkalmat a kalózkodás elterjedésére és megerősödésére. A kalózok hatalma Róma megerősödésével ért véget. De amikor Pompeius megbízást és törvényben rögzített jogosultságokat kapott a kalózok elleni harchoz, azok már komolyan veszélyeztették Róma gabonaellátását. Eltelt egy kis idő a kalózok megjelenése után, mire Róma komolyan vette a problémát.

2 komment


2009.04.15. 22:50 antaldaniel

Három állami vasúttársaság megy a válságban

Az német, az orosz és a magyar. A Népszabadság három egymás mellett megjelent cikke.

Egészséges, jó erőben lévő céget veszek át elődömtől, aki mindig is példaképem volt - hangoztatta Grube, aki a tavaly 33,5 milliárd eurós árbevételt és közel 2,5 milliárd eurós adózás előtti nyereséget produkáló társaság bizonytalan időre elhalasztott privatizációjával kapcsolatban annyit mondott: [a Deutsche Bahn] tőzsdei bevezetéséről csak a pénzpiacok lenyugvása után lehet beszélni. Váltás a szimpatikus vasút felé
Az orosz államvasút a válság miatt mintegy 250 ezer alkalmazottját (minden ötödik dolgozót) fizetés nélküli kényszerszabadságra küldi. A vállalat az idén először lesz veszteséges, több mint egymilliárd eurós deficitet vár, és az év végére adóssága akár 7,2 milliárd euróra nőhet. Oroszország legnagyobb munkaadójaként az orosz államvasút 1,2 millió alkalmazottat foglalkoztat, és 450 ezer számára már rövidített munkaidőt jelentettek be. A szokásos létszámcsökkenés (nyugdíjba vonulás, elvándorlás) miatt megüresedő 54 ezer álláshelyet az idén nem is akarják betöltetni. (MTI) A VDSzSz elutasítja Bajnai MÁV-programját.
A szakszervezet azt állítja, hogy a Reformszövetség égisze alatt a megszüntetett Magyar Vasúti Hivatal volt elnöke, Antal Dániel által készített dokumentum egyebek között a MÁV-bérek 5 százalékos csökkentését és a vasutasok részmunkaidőben történő foglalkoztatását sürgeti. Ezzel 86 milliárd forintot vonnának el a vasúttól, továbbá Bajnai tervei között szerepel az is, hogy csökkentené a közösségi közlekedés támogatását. A VDSzSz elutasítja Bajnai MÁV-programját.

No comment.  Via antaldaniel.blogspot.com

2 komment

Címkék: munka válság vasút


2009.04.15. 15:43 antaldaniel

Két új könyv közgazdászoknak

Április 16-án, csütörtökön 15.30-kor lesz az ELTE TáTK és az Osiris két új kötetének a könyvbemutatója. A tankönyveket Cseres-Gergely Zsombor, MTA KTI és Csorba Gergely, GVH mutatják be, a moderátor Váradi Balázs (ELTE TáTK és BPI). Gary Koop: Közgazdasági adatok elemzése Jack Hirshleifer – Amihai Glaezer – David Hirshleifer: Mikroökonómia Itt a meghívó (doc).

Szólj hozzá!

Címkék: könyv mikroökonómia


2009.04.10. 08:23 antaldaniel

Állami támogatást kér a Sziget

Állami támogatást kér a hazai fesztivál rendezvényszervező piacon meghatározó szereplővé vált Sziget Kft, a budapesti Sziget, a soproni Volt és a mezőtúri rockfesztivál rendezője. A Sziget majdnem minden évben kapott valamilyen állami vagy önkormányzati támogatást (pl. kedvezményes közterület-bérleti díjat).

Míg a fesztivál az utóbbi két évben büszkén hirdette, üzleti alapon oldja meg a szervezést, idén megint a Miniszterelnöki Hivatalhoz fordultak, hogy támogatást kapjanak a központi költségvetésből. Az egész költség öt százalékát kérik az államtól: az idei költségvetés várhatóan 2,7 milliárd forint környékén lesz, azaz körülbelül 135 millió forintot várnak. Index: Állami támogatást kér a Sziget

Az államosítást további jele, hogy a kereskedelmi rádiókkal közpénzen versenyző MR2-Petőfi is saját nagyszínpaddal jelenik meg a rendezvényen. Emellett egyhektáros területen mutatkozik be a magyar gasztronómia, a képzőművészet, az iparművészet, lesz táncház, népzene és cigányzene is.

A tavalyi hírek még arról szóltak, hogy a szuper-nyereséges vállalkozás milliárdokért kelt el; Gerendai Károlyt meg is választották az év üzletemberének.

Bár önmagában nem illegitim a kultúra állami támogatása, azért érdemes elgondolkodni az összefüggéseken. További témába vágó cikkeink itt olvashatók el.


4 komment

Címkék: művészet támogatás finanszírozás közpénzügyek


2009.04.09. 16:13 ingyenebéd

Egy kis pénzelmélet: az euró kiszorítja a forintot

A pénzelmélet klasszikus elmélete és szabad gazdaságokra alkalmazott változata szerint az euró és a forint nem fér meg sokáig egy gazdaságban.

Greshem klasszikus törvénye akkor működik, ha az uralkodó kényszeríteni tudja az embereket, hogy a rossz pénzt használják. A rossz pénzt az emberek költik, amilyen gyorsan tudják, mielőtt az állam tovább rontja az értékét, a jót, mondjuk az aranyat, a dollárt vagy az eurót pedig felhalmozzák. [...] A kilencvenes években a szabad árrendszert nem alkalmazó egykori kommunista tervgazdaságok összeomlása bebizonyította, hogy állami kényszer nélkül a törvényszerűség megfordul. Egy szabad gazdaságban az emberek olyan pénzt kezdenek használni, ami [az alapvető pénzfunkciókat tekintve] jól működik. Mondjuk a dollárt (ld.dollarizáció) vagy az eurót. Ahogy Európában elváltak egymástól a jó és a rossz pénzek, és a rosszakra nincsen vevő: az árfolyamuk folyamatosan zuhan, és senki nem hajlandó a rossz pénzekben hitelt adni. Ez az olyan rossz pénzeknek, mint a forint, a zloty, a lej vagy a cseh korona az értékét, vagyis a az inverz kamatlábat folyamatosan lefelé löki, az euróbevezetésnek pedig pontosan az a feltétele, hogy az új tagok kamatlábszintje érje el az eurózónáét.

Antal Dániel: A jó pénz nem fér meg a rossz pénzzel (Komment.hu)

Szólj hozzá!

Címkék: euró pénz forint monetáris


2009.04.06. 16:54 ingyenebéd

Ki fizeti az atomerőművet?

Újabb szabadlovas cikk a komment.hu oldalán: Biankó billiók.

Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága szokatlan egységben támogatta Molnár Csaba energetikáért felelős miniszter előterjesztését a paksi atomerőmű területén létesítendő új blokk(ok), vagyis erőművek elvi parlamenti engedélyezéséért, amelyet a jegyzőkönyv szokásos internetes közlése előtt a parlament már meg is szavazott. Az alig másfél oldalas szöveg gazdasági indoklást lényegében nem tartalmaz, pusztán arról ír egy mondatot, hogy "az atomerőműben termelt villamos energia ára kiszámítható, stabil, fajlagosan igen alacsony". Az előterjesztésből nem derül ki, hogy egy vagy két blokk építéséről beszélünk - az erre vonatkozó miniszterelnöki beszéd a jelenlegi nukleáris kapacitás megduplázásáról szólt - sőt, azt sem tudjuk, hogy ki és milyen pénzből építené meg ezeket. A miniszteri expozé alapján az építés költségét 6 milliárd euróra taksálhatjuk, iparági elemzők inkább 8 milliárdot mondanak, vagyis a jelenlegi árfolyamon mintegy 1,8-2,4 billió forintról beszélünk. A parlamenti döntés után szinte biztosan atomerőmű fog épülni Pakson - a kérdés, hogy mi lesz a billiókkal.

További energia témájú bejegyzéseink.

Szólj hozzá!

Címkék: befektetés energia finanszírozás közpénzügyek


2009.04.06. 16:52 ingyenebéd

Ki vette meg a Mol 21 százalékát?

A magyar székhelyű olajcég menedzsmentje tavaly kurucosan kihúzott vagy 26 ezer forintot értékpapíronként minden kisrészvényes zsebéből, amikor kilobbizta, hogy az OMV ne vásárolhassa fel 32 ezer forintos árfolyamon a céget. Múlt hétfőn derült ki, hogy az OMV által bespájzolt csomag az orosz Szurgutnyeftyegaznál landolt - a kisrészvényesek azonban most sem kereshettek az eladáson a pult feletti (vagy alatti) tranzakcióban.

A Szurgut vezetője Vlagyimir Bogdanov menő olajipari mérnök, a becsületes melós ideáltípusa. Több mint 25 éve áll a vállalat élén, de az ez alatt összeszedett hatalmas(nak mondott) vagyon nem szállt a fejébe, máig a jeges Szibériában, mi több egy nyolcvan négyzetméteres panellakásban él. Üzletpolitikája, egészen az utóbbi napokig meglehetősen egyszerű volt. „Itt a sok olaj, lefúrunk, felhozzuk, esetleg egy kicsit feldolgozzuk, és eladjuk.” Az eredmény: Oroszország negyedik legnagyobb olajcége az egyetlen, amelyet nem hozott nehéz helyzetbe a válság. Friss források szerint, 2008 negyedik negyedévében az egy évvel azelőttihez képest 62%-kal növelte nyereségét – ami így 989,76 milliárd forintot tett ki. És ez a vállalat most úgy döntött, hogy élete első külföldi beruházásaként megveszi az említett Mol-csomagot. Valljuk be, ennek hallatára a legtöbb ember ereiben megfagyott a vér.

A rejtélyes vevőről az oroszorszag.blog.hu oldalon lehet sokat megtudni.

Frissítés: Az oroszok üzentek.

1 komment

Címkék: befektetés energia mol fúzió


2009.04.03. 11:36 ingyenebéd

Nem Soros alapja törte meg az OTP-t

Szabadlovas cikk az indexen:

Az árfolyamozgás még a hírhedt napon, október 9-én sem tért el durván a régiós vetélytársaktól, hosszabb távon pedig szinte kéz a kézben mozgott az OTP és az Erste vagy a Raiffeisen papírok árfolyama. Legfeljebb azokat károsíthatta meg Soros alapjának a spekulációja, akik október 10-én adtak el.

Tovább

Szólj hozzá!

Címkék: részvény pénzügy


2009.04.02. 08:45 theox

Felvételi rendszer változás

Az Oktatási Hivatal ismét bejelentett egy-két módosítást a felvételi rendszerben. Kevesebb éretségi tárgyból lehet majd felvételi pontokat szerezni (jogos). Főleg az idegen nyelveket (hurrá) és a szakmai tárgyakat vágják vissza. Változik továbbá a pluszpont számítás módszere is, több pont az emelt éretségiért és kevesebb a nyelvvizsgákért. Bármennyire is üdvözítő ez utóbbi arányelmozdulás, még mindnig nem sikerült választ kapni rég felvetett kérdésünkre: miért lehet a nyelvvizsgáért pluszpontot kapni egyáltalán? Kevés olyan tantárgy van a világon aminek eredménye jobban korrelál a családi háttérrel (most hirtelen nem is jut az eszembe egy se).

3 komment

Címkék: oktatás


2009.03.30. 08:07 antaldaniel

Az IMF-hitel után IMF-hitel jöhet

Jövőre elkerülhetetlennek tűnik egy második IMF-hitel felvétele, mert a befektetők még a magas kamatok mellett sem nagyon hajlandók finanszírozni a magyar államot - mondja Koptis György, a Monetáris Tanács kimenő, és a Költségvetési Tanács megválasztott tagja a Magyar Nemzetnek. Sok, kellemetlen előjele volt ennek, az állandó IMF-iroda megnyitása, a külső finanszírozási "igény", vagy inkább a mindenfajta kínálat elapadása, a nevében is ellentmondásos tizenhárom havi juttatást ígérő, alulfinanszírozott nyugdíjrendszer most már külföldről is látható kipukkadása.


Szólj hozzá!

Címkék: államadósság finanszírozás


2009.03.28. 13:08 antaldaniel

Bokros Lajos korábbi írásairól

Most, hogy a legendás bajuszos ex-pénzügyminiszter visszatért a politika porondjára, érdemes szétnézni archívumunkban, az ingyenebéd kapcsán mikor gondoltak szerzőink rá. A verseny és szolidaritás témakörében ezt íruk.

Bokros nem bizonyította ezt az állítását. Nem biztos, hogy verseny és szolidaritás kölcsönösen feltételezi és támogatja egymást; nem biztos, hogy még ha végre is hajtjuk a megfelelő gazdaságpolitikai fordulatot, a gazdasági fejlődés és a társadalmi igazságosság között automatikusan megteremtődik a legjobb egyensúly. Sokkal valószínűbb, hogy a kívánatos gazdaságpolitikai és társadalompolitikai célok között a 130 pont gyakorlatba ültetése során is támadna konfliktus – ennek valójában az ellenkezője lenne meglepő. Az eszmék világában sincs ingyenebéd. Bognár Gergely: Bokros Lajos és a szolidaritás

További témába vágó cikkeink: verseny, liberalizáció, szolidaritás.

Bokros Lajos adópolitikai elképzeléseiről ilyeténképpen esett szó:

Rászorultság Bokros Lajos régóta kedvelt, igen jól hangzó gondolata (nemcsak az övé persze), hogy a „legigazságosabb” minden adókedvezmény eltörlése, alanyi jogon járó juttatás megszűntetése volna, helyükbe pedig kizárólag a rászorultságot figyelembe vevő támogatási formák bevezetése lenne. Így van, az, hiszen adminisztrációs költségek csökkennének a rendszer átlátható és egyszerű volna. Csakhogy a rászorultságot megállapítani kizárólag azoknál lehet, akiknek jövedelme látható. Orvos, tanár, multinacionális cég alkalmazottja, köztisztviselő, bkv ellenőr, postás, vagyis (a fentebb említett adórendszerünk definíciója szerint) csupa „gazdag” ember, ők semmilyen támogatásra ne legyenek jogosultak. Ugye azért érezzük, hogy ez így milyen ordító pimaszság volna? Gazdagnak definiált, valójában éppencsak nem szegény munkavállalóktól elvont pénzből finanszírozni azokat, akik a rendszeren kívül vannak. Ugye mindenki tud a saját életéből példákat sorolni arra, hogy a rászorultnak tűnő kocsival költözik be a kollégiumba, miközben mondjuk két orvos szülővel, ez ki van zárva, hogy taxival vesszük föl a segélyt és hasonlók. Pálinkás Ervin: Adózgatunk

További, adózással és közpénzügyekkel kapcsolatos cikkeink itt olvashatók.

Végezetül Borkos Lajos egészségügy-politikájáról a következő található immár hétéves archívumunkban:

A Bokros által említett két pillér (állami és magán) helyes arányának megtalálása éppen a két rendszer kombinációját jelenti, ami azonban csöppet sem egyszerű feladat. Az állami egészségbiztosító belső működésének hatékonysága mindig kérdés marad addig, amíg a finanszírozásban valamilyen szinten a monopolhelyzet megmarad. Nem mindegy, hogy az állami pillér egy állam által előírt csomagot kell, hogy jelentsen, vagy egy szolgáltatási körre vonatkozó állami monopóliumot. Utóbbi esetben a verseny hatása csak korlátozott mértékben fog érvényesülni. Hangsúlyozni kell azonban, hogy ez az állami pillér nem az, ami jelen pillanatban Magyarországon van. És a Bokros által említett összhang megtalálásához, az jelenlegi rendszer megfelelő átalakítására is szükség van, különösen akkor. ha figyelembe vesszük, hogy az állam szerepe az egészségügyben mindenképp jelentős marad, hiszen – egy magánrendszerben is – a rászorulók ellátásáról vagy biztosításuk finanszírozásáról neki kell gondoskodni. Baranyi László: Lajos az egészségügyben

További, az egészségügyről szóló cikkeink.

Most, hogy már a kommentelők között is megjelentek a bajszos reformer rajongói, újra érdemes végiggondolni ezeket az érveket és ellenérveket! (A Szabadlovas Közgazdász Egyesület pártoktól független egyesület, amely hirdetéseket is csak kölcsönösségi alapokon, pártsemlegesen közöl, úgyhogy az érintett hirdetésnek mennie kell).

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaságpolitika


2009.03.28. 12:40 ingyenebéd

Keresletélénkítés South Parkban

via eltecon - marginal revolution

Szólj hozzá!

Címkék: fogyasztás gazdaságpolitika finanszírozás


süti beállítások módosítása