ingyenebéd

Az Index is észrevette, hogy az Alkotmánybíróság májusi ítélete óta mintha jobban a fogyasztók kedvére szeretnének tenni a távfűtő vállalatok.
Az ítélet szerint az önkormányzat nem tilthatja a távfűtésről való leválást.
Jó érzés, ha igazolódni látszik az ember gondolatmenete. Nem nagy kunszt, alap közgazdasági tételeken alapult, de mégis.
Ezen a blogon egy korábbi cikk leírta, hogy a távfűtésben a magas fogyasztói árak letörése érdekében a kilépés lehetővé tétele igen hasznos lenne: „a távfűtésből való kilépést engedni kell; minden korlátozás káros ebben a tekintetben”
A mélyebb strukturális javaslatok (1.-es és 2.-es pont) remélhetőleg ugyanígy megvalósulnak majd egyszer.
 

Baranyi László

Ha valakinek el akarod magyarázni, hogy mi az a gazdasági lufi, akkor csak emlegesd az idei Balaton Sound-ot.

A fesztivál előtt még szép haszonnal lehetett túladni a jegyeken, de a helyszínen kiderült, hogy nagy a kínálat, amit addig senki sem tudott, így aztán porba hullottak az árak…

Megint újabb hírek érkeznek a kocsmázó budapestiek ellen hozott intézkedésekről. A VI. kerület korábban is nagy innovátor volt, először az utcai iszogatás műfaját végezték ki azzal, hogy nem lehet alkoholt kapni éjszaka az éjjelnappali boltokban, amit mára az egész belváros átvett. Most már arról van szó, hogy a helyeknek is be kell zárniuk este tízkor.

Ilyés Márton

A magyar fociról ritkán van alkalom pozitív fejleményekről írni egy gazdasági honlapon. Ünnepeljük hát egy bejegyzéssel ezt a történelmi pillanatot, mert most igenis egy érdekes tanulságokkal szolgáló pozitív sztori történik épp.

Muraközy Balázs az eheti Mancsban teszi fel a kérést: miért az áfát csökkenti a kormány, miközben jól tudjuk, hogy a direkt transzfer mennyivel hatékonyabb a szegények megsegítésére. Még jó hogy erre már megkaptuk a választ Váradi Balázs tollából pár hete, szintén a Mancsban: medián-szavazó elmélet.

Működik a Szabadlovas Egylet! Kérdéseink és válaszaink is vannak!!!

Az előző post kommentjei adtak ihletet a szerkezeti kérdések bővebb tárgyalásához. A már említett Magyar Bálint interjúban, és az ezt megelőző Magyar Bálint – Sándor Klára indítványban alapvetően keveredik két kérdés, és mind a kettő kihatással van az iskolaszerkezetre. Az egyik a „nem szakrendszerű oktatás” kérdése, a másik pedig az esélyegyenlőségé.

Nagy port vert fel minap volt oktatási miniszterünk, Magyar Bálint, és párttársa Sándor Klára közoktatási törvénymódosító javaslata. Az üggyel számos médium foglalkozott (HVG, Népszava , Magyar Nemzet, Hírszerző, a királyi tévé, és sokan mások.) A lényeg: minden fórum a pedagógusok szakszervezetétől az MSZP-n át a KDNP-ig  (a Fidesz csak csendben újraközöl, de nem állít) tiltakozik/nem ért egyet a javaslattal.

Az ellenállás fő oka, hogy a törvényjavaslat nem tenne jót a 8. osztályos gimnáziumoknak: lassan megszűntetné őket. Ez persze sokaknak nem tetszik. A pedagógusok féltik a munkájukat, a szocialisták a szavazóikat, a kereszténydemokraták az egyházi gimnáziumokat.

A „civilben szociológus” Magyar Bálintnak valószínűleg igaza van: „Nálunk a politikai elit jobbára 6, 8 osztályos gimnáziumokba járatja a gyerekeit, csak a többieknek akarja fenntartani a 8+4-es rendszert.” (Népszava) Vagyis a korai szelekció rossz, mert az elitnek lehetőséget teremt arra, hogy külön iskolákba írassa csemetéit. Viszont ekkor nem értem, hogy a törvényjavaslat miért csak a 8 osztályos gimnáziumokat célozza, és a 6+6-ot nem. Miért van az, hogy ez most jut eszébe, és oktatási miniszterként ez nem merült fel?

Talán azért, mert akkor még a szavazóiért küzdött, ma meg ilyenek már nincsenek? Ugyanis nehéz elfeledni, hogy a mai, igen szegregált, szabad iskolaválasztáson és korai szelekción nyugvó oktatási struktúra kialakításában nagyon-nagyon nagy szerepet játszott az SZDSZ, és oktatáspolitikusaként Magyar Bálint is. A rendszerváltás környékén mind a két nagy párt (az MDF és az SZDSZ) is a változatos iskolaszerkezet mellett volt. Az akkori  kormánypártok azért, mert így lehetett az egyháznak kedveskedni és egyébként is a „régi szép időkben” is ilyen volt a szerkezet (4 év elemi után továbbtanulás), míg az ellenzék a szabad választást mindenkinek eufóriájában megengedte, hogy bárki olyan sulit csináljon, amilyet akar. Csakhogy az SZDSZ akkor még meglévő szavazóbázisa korai szelekciót akart, és ezt meg is kapták. Így valahogy hiteltelen szájukból még ez a javaslat is. Még akkor is, ha félig igazuk van.

Ahogy a Magyar Narancs szerkesztőségi cikkéből megtudhatjuk, az adófizetők új kézilabdacsapattal gazdagodhatnak a napokban, tekintettel arra, hogy az erre vonatkozó 100 milliós előterjesztést ötpárti egyetértéssel támogatja az Országgyűlés szakbizottsága.

Az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága múlt keddi ülésén Hajnal Csaba, az MKB Veszprém kézilabdacsapat ügyvezetője avval állt elő, hogy ha nem kapnak "segítséget", szám szerint 100 millió HUF-ot, akkor nem tudnak a jelenlegi szinten működni a továbbiakban.

A veszprémi polgárok eddig is áldoztak önkormányzatuk (és bérleteik) révén a klubra, de az idén BL negyeddöntőig jutó csapat támogatásába az ország többi részén élő szurkolók is beszállhatnak.

Szerintem csak néhány feltételt kéne szabni a támogatáshoz:

1) A névadó szponzorhoz anyagilag szorosan felzárkozó adófizetők is jelenjenek meg a klubcsapat hivatalos nevében, mondjuk MKB-Adófizetők Veszprém néven.

2) A szponzorokhoz hasonlóan az adófizetők is kapjanak tiszteletjegyeket a reménybeli BL nyolcad- és negyeddöntőre, mondjuk az APEH honlapján keresztül, adóazonosító jel alapján sorsolva. (Mindenkinek nyilván nem jut).

3) A szponzoroknak járó szabadjegyek 3,9 százalékát ajánlják fel az IMF magyarországi irodájában dolgozóknak, hiszen a hitelezők is kiveszik a részüket a segítségből.

Remélem, hogy a közös áldozatvállalás még jobban összehozza a szurkolótábort a következő szezonban.

Ilyés Márton

„Miért éppen a távhő áfája csökken?” - teszi fel a kérdést, nagy felbolydulást kiváltó cikkének címében Felsmann Balázs. Válasza egyértelmű: politikusok szűklátókörűsége, butasága miatt, valójában indokolatlanul. Bemutatja, hogy óriási mértékű – szerinte évi közel 100 milliárdnyi, főként rejtett - támogatásban részesül már ma is a távhő, viszont ezt a termelők nem adják tovább a fogyasztók felé. Végül levonja a konklúziót: már eddig is agyon lettek támogatva a távfűtésben élők, minek további segítséget adni nekik.

Felhördült erre a Fidesz, az MSZP fővárosi alpolgármestere és persze a Matászsz (távhő-szolgáltatók szövetsége) is. Azzal érvelnek (azontúl persze, hogy Felsmann hülye és rosszindulatú), hogy a távfűtéses lakásban élők helyzete nagyon sanyarú, a sok támogatás pedig nem is jut el hozzájuk.

Mintha süketek üvöltöznének! Ha milliárdos támogatások nem jutottak el eddig a fogyasztókhoz, akkor ez nem érv, hanem már maga a probléma! Nem ennek okára kéne választ adnia a felelősöknek (és mint volt államtitkárt Felsmannt is ide sorolhatjuk) ahelyett, hogy egy végül is minimális újabb támogatás igazságosságáról vitatkoznak?

Az alapprobléma az, hogy miközben a hő/áram együttes előállítás hatékony mégis, a távfűtést igénybe vevő fogyasztók brutális számlákkal szembesülnek, különösen összehasonlítva az egyedi fűtési alternatívákkal (gázkonvektor).

Május 28-án Váradi Balázs lesz a vendégünk egy kis élménybeszámolóra

"Főtanácsok-főkudarcok avagy 18 hónap Gyurcsány Ferenc oldalán" címmel.

Időpont és cím a szerkesztőségben. (Helyszínváltozás volt!!! Érdeklődj!)

Veress Gábor

 …olvasom a Origón. Oda is kattintok, és rögtön melegség önti el a szívemet. Végre valakinek kis hazánkban is eszébe jutott, hogy talán a jónépnek is érteni kellene, hogy mi is ez a válság, miért van, és miért lesz ezért nekem, Mezei Gézának, rosszabb. Tehát lelkesen olvasom tovább az Origo termelési riportját, már guglizok is tovább a Centrum TISZK-re, és már jön is gépre a színes-szagos pépété.

Édes Balázs

Igazán vicces a minapi hír, a "szakmai" és "mozgalmi" reakció is. Első körben öngyilkos ötlet. Politikailag ezt a dolgot nehéz megvédeni, mert ugye csúnya botrány lehet a vége. Sőt, azt hiszem második körben is (lásd a VEKE által felvetetteket). De tegyünk most úgy, hogy nem foglalkozunk azzal, hogy ez most kinek mikor miért jó, és gondoljuk csak végig a dolgot magát. Mivel nemcsak az információk hiányoznak a teljes verzióhoz, de tényleg az átlagosnál is több kombináció van, hiszen a ki miért akarná hogyan megbuktatni magát/ellenfelét/partnerét történetekből itt már bármi kijöhet.

Vajon mi hozza Magyarországra a filmkészítő producereket: a Magyar Állam által felajánlott 20 százalékos adókedvezmény vagy a Magyar Állam által Návai Anikónak felajánlott 200 millió forint?

Áprilisban például Los Angeles-i bemutatkozó eseményt tartott a közalapítvány, ami 2,5 millió forintba került. "A Location Trade Show-ba szponzorként az ITD Hungary is beszállt" - mondta az MMK főtitkára a költségekről. Ezt itt főleg eszközökre ment a főtitkár elmondása szerint: bérleti díjra, dekorációs, kommunikációs eszközökre és projektorra.

A show-n a koprodukciós filmek plakátjai díszítették a hátteret, a külföldi érdeklődőket tájékoztatásul - a beszámolók szerint - csak egy összehajtott A4-es lappal tudták ellátni, amit hoszteszek osztogattak. Magyar szakértő Tóth Erzsébeten és Návai Anikón kívül nem volt: producerek utaztak még ki saját költségen: Váradi Gábor (Eurofilm), Kálomista Gábor, Sánta György (Megafilm), Kurucz Hanga (Filmteam) és Szabados Róbert (Stern stúdió). Kinti érdeklődőkről közlemény is megjelent: "a nagy stúdiók közül a Focus Features, a Universal, a Walt Disney, a Miramax, a Twentieth Century Fox, a Warner Bros. és a Paramount Pictures számos, gyártással foglalkozó vezető képviselője".

Link: Itthonról támasztják Návai hollywoodi létráját (Index)

Álljon itt két ábra egy 2012-ben megjelenő hipotetikus tanulmányból a 2009-es ingatlanadóról.

Előre is köszönjük a kormánynak, hogy csökkentették az adóelkerülés mértékét!

Szeberényi

A lakáshitel-támogatás megszűntetésének hatása az ingatlanpiacra

Az elmúlt hetekben több cikk is boncolgatta, hogy milyen durván betesz az állami lakáshitel-támogatás az ingatlanpiacnak (például itt és itt). Bár az intézkedés nyilván nem segít a recesszió által sújtott ingatlanszektornak, az eddigi adatok alapján nem következtethetünk arra, hogy ettől kellene a halálos döfést várni. Két érvünk van.