Kedves okos közgazdász barátaim, valaki magyarázza meg nekem mi a turósér kellett eltolni a sávközepet, holott meg akar húsz százalékot is gyengülhetett volna a HUF intervenciós kötelezettség nélkül? Vita a sáveltolásról.
Az idei labdarúgó-bajnokságnak nevezett paródiasorozat méltó módon ért véget. A bajnoki címet el nem nyert Ferencváros „szurkolói” a mérkőzés után bementek a pályára, itt válogatás nélkül verték a játékosokat (beleértve a saját tavalyi gólkirályukat), a bírót, majd mikor ezek elmenekültek, a fotósokat. Miután távoztak a pályáról, szellemes módon felgyújtottak egy reklámtáblát majd az ennek eloltására érkező tűzoltókat is megverték, leköpködték stb. Ebben a cikkben arról fogok írni, hogy miként célszerű megosztani a felelősséget (és ennek költségeit) a különböző szereplők között, és hogy miért nem helyes, ha az FTC ilyen nyilvánvalóan visszautasítja a felelősséget.
A Közgazdaságtan egy szemlélete által meghatározott társadalomtudomány. Felteszi, hogy az egyének a számukra elérhető lehetőségek közül választanak racionális módon, és azt vizsgálja, hogy a racionális egyének egymásra ható viselkedésének eredményeként miért és milyen társadalmi jelenségek jönnek létre, illetve ezek miért és hogyan változnak.
Alábbi írásomban a „Fű, fa, érvek” című cikkben kifejtett dolgokkal foglalkozom, egyetértek illetve vitatkozom. A cikk első fele szívemből szól, mert vitára hív, arra ösztönöz, hogy egy kérdésben bármit is gondolok, az ellentétes nézeteket vallókat ne megsemmisítendő ellenségnek, hanem a jóra vágyó partnernek tekintsem, akinek legfeljebb igaza van.
Egyetértek a Kendermag Egyesület javaslatával, hogy kezdődjön Magyarországon vita a könnyű drogok fogyasztásának dekriminalizálásáról. Május negyedikén nem túl sok érv tudott elhangzani, ezek közül a legalizálással egyet nem értők részéről az anyázás és a fütty volt a két legerősebb. Szégyelljék magukat. Ebben a helyzetben azzal segíthetünk a legtöbbet, ha csatlakozunk a vitához a saját érveinkkel. Ez a cikk a vitaindító, amelyben megvizsgáljuk, hogy milyen közgazdasági érvek szólnak a két oldal mellett.
Ebben a vitaindító írásban azokat az érveket és ellenérveket foglaljuk össze, melyek a számítógép vásárlás és internet előfizetés állami támogatása kapcsán vetődnek fel. Ez egy aktuális kérdés – amellett, hogy április 27.-i Tilos Rádiós műsorunkban erről beszéltünk –, május elsejétől egy ilyen jellegű intézkedést vezet be a kormány, amely szerint sok ember (kb. az emberek fele) leírhatja az adójából az állam által meghatározott számítástechnikai eszközökre költött pénz egy részét.
Orbán Viktor egyik legutóbbi kijelentése, hogy vegyünk 599-essel kezdődő vonalkódú termékeket teljesen veszélytelen kijelentés. Nem sérti az Európai Unió alapelveit, sem az áruk, sem a tőke szabad mozgását nem befolyásolja. Nyugodtan mondhat bárki hasonlót, a világ rendje nem változik, szíve-joga kimondani mindenkinek, hogy öregem vegyél mán magyar árut. Nem veszélyezteti ez az EU-tagságunkat, bárki bármit is állítson. Az egy másik kérdés, hogy egy ilyen típusú felszólításnak milyen politikai és gazdasági hatása vagyon.
A miniszterelnök által bejelentett Európa-terv része az Internet díjának 25%-os csökkentése. Azóta komoly vita bontakozott ki arról, hogy ez hogyan érinti a Matáv tulajdonában lévő Axelerón kívüli internetszolgáltatókat, és hogy valóban árcsökkentés történt-e. Érdemes azonban elgondolkodni arról, hogy mennyiben tekinthető ez a dolog a kormány eredményének, és helyes-e egy ilyen terv részeként szerepeltetni.
Az olcsó, mindenki számára elérhető telefonszolgáltatás, az úgynevezett egyetemes szolgáltatás elméletét, és Magyarországon kialakult gyakorlatát járjuk körül az elkövetkezendőkben, kritikai szemléletmóddal, és racionális gondolatokkal fűszerezve. A cikk fő felvetése az, hogy semmi sem indokolja azt, hogy egyetemes szolgáltatást csupán vezetékes szolgáltató nyújthat.
Az a piac felfogás, ami a mi fejünkben él – és (reményeim szerint) koherensen összekapcsolódik az egyéni szabadság jogokkal; az egyén jogával, hogy tehessen saját boldogulásáért, a szabadon köthető egyezségekkel, amelyek a kölcsönösen előnyös megoldások biztosításán keresztül a hatékonyság javítását is elérik; az egészséges verseny fenyegetés, ami mindenkit innovációra ösztönöz és biztosítja, hogy nincsenek örökre kivívott elsőbbségi jogok; és az azonos pályán történő megmérettetés, ami talán a legjobb lehetőség az esélyegyenlőség biztosítására – összességében talán egy szabad és az erőforrásait hatékonyan felhasználó társadalom gazdaságának a rendező elve.
Vizsgáljuk meg a cigány kisebbségi oktatás egy lehetséges finanszírozási formáját. Mi történne akkor, ha az állam által eddig az önkormányzatokon keresztül az oktatási intézményeknek adott normatívát nem az iskolák kapnák meg, hanem a kisebbségi oktatásban részt venni hajlandó, 3-18 éves magyar állampolgárok. Természetesen nem készpénz formájában, hanem egy, az oktatásra váltható kuponként, vócserként.
Ebben a cikkben azt fogom fejtegetni, hogy miért nem lenne káros a Szerencsejáték Rt. privatizálása. Ennek feltétele azonban a megfelelő szabályozás és a verseny kialakítása.
Az internetet mindenkinek „mozgalom” mára annyira népszerűvé vált, hogy szinte eretnekségnek számít feltenni a kérdést: Miért is?
A cikk röviden elemzi a deficit alakulását. Ahoz, hogy véleményünket kialakíthassuk, még sok adatra van szükség, ezért inkább vitainditó.
A cikk a diplomás minimálbér bevezetésének hatásait vizsgálja. Kiemeli, hogy a béremelésre szükség volt, azonban a formája nem megfelelő. Különös figyelmet szentel a diplomás minimálbér oktatási döntésekre való hatásának.
